Viszont a hölgy ezt nem is érdemelte ki, mert kormánya megnyirbálta az elnöki költségvetést, így valószínű Iohannis szebeni, bérbe adott lakásai jövedelméből szervezte meg a nagy összeröffenést. Ráadásul Dăncilă asszonynak  nem sikerült fogadnia az EB elnökét sem, mert kiment ugyan érintkezni vele a repülőtérre, de mire odaért, az elnököt már szállodájába vitték. A rosszmájúak azt mondták, biztosan azért, mert a nagysága a fodrászatban eltöltötte az időt. Valójában a repülő fél órával hamarabb landolt a tervezettnél, és nem lehet tudni, hogy nem azért-e, mert Juncker rászólt a pilótára, hogy csapjon a lovak közé? Majd a vendéget az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) tisztjei, akikkel haragban van a kormány, hamar autóba tuszkolták és szálláshelyére szállították. A volt elnök, Băsescu, aki ismeri a dörgést, morfondírozá is, hogy még fél óráig a levegőben tarthatták volna azt a gépet. Tegyük hozzá: megmutathatták volna neki Romániát a levegőből, vagy addig reptették volna, míg elfogy az üzemanyag. A magyar köztársasági elnök, Áder János gépe viszont fel sem szállt, mert az övé állítólag elromlott.

Dăncilănak a nagy randevú az EB/elnökkel annak elutazása előtt végül is összejött, és a soros (nem Soros!) román ET/elnökségről tárgyalhattak, de arról is, hogy Romániát is szőnyegre hívhatják és kukoricára térdepeltethetik.

Különben Juncker, aki leginkább hallgatózni jöhetett, hogy mindenki értse, három nyelven is elmondta: támogatja a kezdeményezést. Leszögezte, hogy Európának két tüdővel kell lélegeznie: egy keletivel és egy nyugatival. Ha nem így történik, Európa lélegzete eláll. Azt nem említette, hogy ez az Öreg Hölgy főleg földgázt lélegez be, amiből Amerikának is van elég eladni valója. Az amerikai minisztert ezért aggasztja, hogy Európa függősége az orosz gáztól a Krím félsziget annektálása óta 30-ról 40 százalékra nőtt. Biztosan azt szeretnék, ha teljesen Amerikától függne.

Juncker biztatott, hogy a Fekete és az Adriai tenger között 150 milliárd euró beruházásra lesz pénz, amiből nekünk 2,5 milliárd az infrastruktúra, valamint az energia ellátásra és a gázszállításra. „A jogállamiság (amitől – mint mondta – tüsszögnek) lényeges, a beruházásoknak nincs értelme, ha nem tisztelik a jogállamiságot”.
A tanácskozáson a közlekedési, energetikai és digitális hálózatok fejlesztéséről és összekapcsolásáról egyeztek meg. Ha a többi tagállam komolyan veszi az infrastruktúra-fejlesztést is, és elérnek egymás határáig, akkor nekünk csak éppen a belső autópálya-hálózatunkat kell megépítenünk, amire annyi pénz van, mint a szemét, és máris száguldozhatunk Bukaresttől Brassón át Aradig és Nagylakon át Bécsig vagy Jászvásártól Borson keresztül Debrecenig és tovább a Balti-tengerig. Aztán megkezdjük a Fekete-tengeri gáz kitermelését, ami azt eredményezi, hogy olcsó gázunk lesz, és fellendítjük a petrokémiai ipart is. Ha meg ezek után is felesleg mutatkozik, akkor jó áron esetleg engedünk némi gázt a BRUA-ba (Bulgária Románia, Magyarország Ausztria gázvezetékbe). Ne gondolja senki, hogy a drága román gázfelesleget csak úgy, olcsón kiengedjük az országból, annyi pénzt kérünk és kapunk érte, hogy az sem lesz, mire elkölteni.

Csak egyet nem lehet tudni, hogy mindez mikorra valósul meg, mert tapasztalataink szerint két kedden, illetve egy-két emberöltő alatt nemigen.