A kovásznai Őzike Szállodában került sor a XIV. alkalommal megszervezett gyógyturisztikai fórumra és vásárra. A Balneológiai Munkaadók Szervezete által szervezett hétvégi eseményen a gyógyturizmusban érdekelt szállásadók képviselői, valamint turisztikai ügynökségek, szakfelszereléseket, termékeket gyártó és forgalmazó cégek megbízottjai, illetve a sajtó és akadémiai szféra küldöttjei vettek részt. A vándorfórumot eddig egyebek mellett Félixfürdőn, Szovátán, Tusnádfürdőn, Herkulesfürdőn, Slănic-Moldován szervezték meg.
A fórum kitűnő lehetőség az Őzike és a mellette működő Szarvas és Kovászna Szálloda népszerűsítésére, de az egész megye gyógyturisztikai lehetőségeinek ismertetésére is – mondta el érdeklődésünkre Gabriel Gorgăneanu, az Őzike Szálloda marketingmenedzsere. A balneoturizmus lényege a megelőzés, a betegségek elkerülése. Azért is, mert a betegségek kezelése sokkal több pénzbe kerül, mint a megelőzésre fordított költségek – értékelte. Ahhoz, hogy Kovásznán fejlődhessen a gyógyturizmus, megfelelő infrastruktúrára van szükség. Például az Izraelből érkező vendég repülője jelenleg Bukarestben szállhat le, onnan az út Kovásznáig négy-öt órát vesz igénybe.
Ha elkészülne a vidombáki repülőtér, a leszállást követően a turista egy óra alatt érhetne a fürdővárosba – vázolta a kilátásokat a menedzser.
A SIF Transilvania befektetőtársaság érdekeltségéhez tartozó, a Kovászna Turizmusa Rt. által működtetett Őzike Szállodát nemrég újították fel, négycsillagos besorolást kapott. Gorgăneanu elmondta: a szállodának van kezelőközpontja, célvendégeiket nem az ingyenes vagy támogatott üdülési jegyekkel érkező turisták képezik, inkább a tehetősebb, a szolgáltatásokat megfizetni képes vendégekre fókuszálnak. Kényeztetésükre pezsgőfürdőt, gőzfürdőt is létesítettek, saját úszómedencéjük van, amelyet fő szezonon kívül a helybéliek is hamarosan használhatnak – mondta a menedzser.
Herman Rosner turisztikai szakember előadásában kiemelte, hogy Kovásznán a szív- és érbetegségek mellett cukor- és idegbántalmakra, más, vérkeringéssel kapcsolatos betegségekre is gyógyulást kaphat az idelátogató. Szerinte nincsenek kellőképpen értékesítve a lehetőségek, sem az egészségügyi személyzet, sem a turisztikai irodák nem foglalkoznak megfelelően a népszerűsítéssel. Kovásznát az ezer borvízforrás városaként tartják számon. Valójában nincs ezer borvízforrás a városban, ezer gyógytényező viszont igen. A létező tizennégy mofettából kilenc működik, a negatív ionok fokozott jelenléte is gyógyhatással van. Akár a mofetták és borvizek városa is lehetne a város jelszava – hangoztatta Rosner, aki szerint, ha az Európai Unió támogatja a mezőgazdaságot, támogatnia kellene a gyógykezelési központokkal rendelkező városokat is. Együttműködésre lenne szükség a turisztikai és egészségügyi minisztérium között, az orvosokat ösztönözni kellene, hogy minél több páciensnek javasolják a megelőzési és rehabilitációs lehetőségeket. Az orvosok külön pontozást kaphatnának a kezelésre elküldött páciensek után, ugyanakkor nyilvántartást kellene vezetni az elért eredményekről is. A konkrét visszajelzéseket a szállodák, önkormányzatok honlapján kellene közzétenni. Szükség lenne a gyógytényezők és várható hatásuk tudományos leírásának frissítésére is. Az önkormányzat a fürdővárosi illeték egy részét a kutatásokkal foglalkozó, tudományos értekezleteken részt vevő orvosok támogatására is fordíthatná. Minél több külföldit ide kellene vonzani, hiszen ez egyfajta turisztikai exportot jelentene – sorolta a lehetőségeket a szakember.
Herman Rosner érdeklődésünkre elmondta: Háromszéken a gyógyturizmus jelentheti a fenntartható fejlődés alapját. Kovászna mint országos érdekeltségű fürdőváros a mozdony szerepét tölti be a megye turizmusában. E köré lehet építkezni, hétvégi programokat szervezni a kikapcsolódásra vágyó turisták számára. „Minden törekvésünkben tudatában kell lennünk annak, hogy az országban nem mindenki akarja futtatni Kovásznát, saját környezetüket helyezik inkább előtérbe” – figyelmeztetett. Azt is elmondta, a gyógyturizmus támogatása érdekében hamarosan tervezetet állítanak össze, melyben kérik, a gyógyvizeket és széndioxidot mentesítsék az altalajkincsek után fizetendő állami járuléktól.
A turisztikai szakembert az üdülési csekkek hozta eredményekről is faggattuk. „Idén augusztusig 223 millió euró értékben használtak fel üdülési csekket, ez 7,7-szerese a tavalyi év egészének. Reméljük, az üdülési csekkek a magánszektort is ösztönzik. Megoldás lenne, ha évente négy hónapban az ebédjegyek helyett üdülési csekket adnának az alkalmazottaknak” – mondta Rosner. A törvény értelmében a minimálbér hatszorosát jelentő értékben adható a munkavállalóknak üdülési csekk, pillanatnyilag általánosan egyszeresét adják. Rosner emlékeztetett: az idén kapott csekkek jövő év júniusáig használhatók fel, ám az is lehetséges, hogy a jelentős kedvezmények idején, január-március folyamán fizessünk a csekkel olyan üdülésért, mely júliusban, augusztusban vagy később valósul meg.
Tavaly egymillió turista látogatta az ország balneológiai központjait, és csupán tíz százalékuk volt külföldi – összegzett Herman Rosner.
A fórumon Gyerő József polgármester ismertette a várost, gazdasági, etnikai adatokat osztott meg a hallgatósággal. Hangoztatta: a város a megfelelő helyi infrastruktúra kiépítésével tud hozzájárulni a turisztikai forgalom növekedéséhez. Ugyanakkor gondoskodnak a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek kiépítéséről, példaként a Lőrincz Zsigmond Sípályát említette. Pályázati pénzből korszerűsítik, hogy a gyógyturizmusban holtszezonnak számító téli hónapokban is jöjjenek a vendégek Kovásznára. Cél, hogy a kezelési jegyekkel érkező vendégek mellett a tehetősebb, fizetőképesebb turistákat is Kovásznára csalogassák, de az is, hogy a kedvezményes vagy ingyenes üdülési jegyek egész évben elérhetők legyenek.
