Megalapozottnak találta az alkotmánybíróság Klaus Iohannis államfő egyik óvását, amelyet a korrupciós bűncselekmények besorolását módosító törvény ellen nyújtott be, a bírák és ügyészek jogállását módosító törvény esetében azonban elutasították beadványát. Az alkotmánybíróság döntései véglegesek és kötelező érvényűek, és az államfőn kívül a parlament két házelnökének is elküldik.
A korrupciós bűncselekmények büntetésére vonatkozó, az idén elfogadott törvény azon rendelkezése, amely szerint nem minősül korrupciós bűncselekménynek, ha valaki nem saját, hanem mások számára szerez illetéktelen hasznot, a taláros testület egyhangú döntése szerint alaptörvénybe ütközik. Azt is kimondta az alkotmánybíróság, hogy a törvény egészében is alkotmányellenes. A határozat indoklása szerint egy jogállamnak kötelessége visszaszorítani a korrupciót, és a korrupciós bűncselekményeket büntetni kell, attól függetlenül, hogy ki jut illetéktelen haszonhoz. A törvényhozás nem korlátozhatja a korrupciós büntetéseket azokra, akik saját maguknak hajtanak hasznot, és nem szűkítheti le kizárólag anyagiakra a nyert előnyöket – írják az alkotmánybírák, akik Románia nemzetközi vállalásaira is emlékeztetnek, illetve arra, hogy a román törvényeknek tiszteletben kell tartaniuk e nemzetközi dokumentumok tételesen megfogalmazott követelményeit; ez a törvény azonban nem felel meg az említett szabványoknak, sőt, sérti az ENSZ és a korrupcióval kapcsolatos bűnügyi egyezmény előírásait.
A képviselőház július 4-én 183 igen és 96 nem szavazattal fogadta el azt az SZDP-s törvénytervezetet, amely szerint az állami tisztségekkel összeférhetetlen pénzügyi műveletek csak akkor büntethetők, ha az illető saját hasznára szolgálnak, ez a haszon pedig csakis anyagi lehet. A jelenleg érvényes jogszabály szerint a mások hasznára elkövetett korrupciós bűncselekmény is büntethető, a haszon pedig nem csupán pénzben vagy anyagi javakban értendő.
A bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait azonban alkotmányosnak ítélte a taláros testület, így hát az elnöknek ki kell hirdetnie az új jogszabályt. Iohannis ez esetben arra hivatkozva emelt panaszt, hogy a módosítások több alkotmányellenes előírást tartalmaznak, de azt is kifogásolta, hogy a tervezetet olyan rendkívüli ülésszakban fogadta el a képviselőház, amelyet az alaptörvény megszegésével hívtak össze.