Aztán némi reményt adott, hogy a nagy kormánypárt berkeiben villongás tört ki, egy sikeres puccs körvonalazódott a láthatáron, és várható volt, hogy a továbbiakban egy tettre és mindenre kész, legeslegújabb kormány fog boldogítani, de ez nem jött össze. Pedig milyen jó lett volna!

Mert ki is kerülhetne a mindenható Dragnea úr meleg helyére? Nem más, mint egy másik hős, a szintén vérbeli politikus, Gabriela Firea, aki minket is kecsegtethetne, hiszen már a bukarestieknek is mindent megígért. Bár ő tagadja, hogy pártelnök akar lenni, de akkor vajon mi? Hát például jó lett volna miniszterelnöknek. És akkor azonos szinten traccsolhatna a német kancellárral, Merkel Angélával, és az angol miniszterelnök asszonnyal, May Teréziával. De Gabriella elbaltázta, mint Hillary Clinton az amerikai elnökválasztást. Pedig jól adta el magát, és Bukarestben már szép összegeket elkötött szociális kiadások címen kampánycélokra. Azért is jó lenne kormányfőnek, mert sárga figyelmeztetés esetén nemcsak a fővárosban záratná be az óvodákat, iskolákat, ahogy szokta, hanem az egész országban. Aztán egyből adna annyi pénzt az államkasszából, amivel hamarosan be lehetne fejezni a Nemzet Megváltásának Katedrálisát, megszerezve a Jóisten jóakaratát, akin kívül más nemigen tudja megmenteni a nemzetet. Szemére vetette Dragneának: ha olyan nagy hazafi, akkor miért nem reagált, amikor Orbán Viktor nemtelenül támadta Romániát, vagy Tőkés László az egyesülést? Ő, a gyönge nő, bizonyosan rögtön kézfejből visszacsapna.

De saját bandájából másokat is elképzelhetne kormányfőnek vagy minisztereknek, például Mihai Tudosét, aki már egy fél évig állt a kormányrúdnál mereven. Utálja a bankkártyákat és a bankokat. Hazafias vonalon is megtette már a magáét, hisz kijelentette, hogy minden székely zászló mellett ott fog lógni, aki azt kitűzi. Ha nem üt ki balul a palotaforradalom, akkor az egyik fő Dragnea-fúró, Adrian Ţuţuianu jó belügyminiszter lett volna, aki utánanézne az augusztus tizedikei tüntetők támogatóinak és a Rezist mozgalomnak, mert, mint mondta, nem tudja, hogy azokat ki pénzeli, és lehetnek drogfogyasztók, vagy drogkereskedelemmel is foglalkozhatnak. Ha netán győz a puccs, akkor nagy valószínűséggel a kormánypárt sunyító tagjai testületileg átálltak volna a zendülőkhöz. Ha meg nem mind, akkor esetleg Pontát pártostól bekebelezik, és ő sem lenne rossz miniszterelnöknek, hisz van hozzá tapasztalata.

De a Nemzeti Liberális Párt is szívesen beállna a nagynemzeti hórába kormányozni, hiszen Ludovic Orbannak is vannak kormányfői álmai. És legalább akkora nagy hazafi, mint Iohannis, aki hozzá hasonlóan minden kisebbséget kedvezően érintő törvénykezdeményezést megtámad. Viszont Klaus Iohannis is örömmel menne miniszterelnöknek, mert ő egyáltalán nincs megelégedve elnöki jogköreivel. Aztán a Mentsétek meg Romániát is bevehetnék a kormányba, sőt, annak egyik tagját, Cătălin Rădulescut védelmi miniszternek, mert egyszer elárulta, hogy géppisztolya van még a forradalom óta, és nem hezitálna használni, ha valaki át akarná alakítani ezt az országot, amiért harcolt. De besegíthetne a kormányzásba a Népi Mozgalom Pártja, amelyik a Moldvai Köztársasággal való egyesülést tűzte ki célul, és annak elnöke, Eugen Tomac, akinek szintén nem kell Moldovába mennie egy kis magyarellenes hazafiságért. Ugyanebben a pártban okoskodik a nagy Traianusz Băsescu is, akinek rengeteg tapasztalata van a vezetésben. (Már autót is vezetett spiccesen). Micsoda miniszterelnök lenne!

Szóval, nagy kár, hogy nem jött össze ez az államcsínyecske, mert még hány és hány félanalfabéta, semmihez sem értő potenciális miniszterelnök és miniszter(ön)jelölt rejtőzhet a pártok berkeiben, ugrásra készen, akik egész jól el tudnának kormányozni bennünket!