A pénteki választmányi ülésről tegnap kiadott közlemény szerint az összejövetelen a párt rövid és hosszú távú stratégiáiról folytak egyeztetések. A testület tagjai (az országos alelnökök, megyei elnökök és az MPP színeiben mandátumot nyert polgármesterek) a jövő évi EP-választás kapcsán fogalmazták meg elképzeléseiket, a pártelnöki és képviselői tisztség szétválasztásának gondolata „a hosszú távú stratégia kidolgozása kapcsán a párt önálló arculatának garantálása érdekében” merült fel, jelenleg ugyanis a két tisztség között nincs összeférhetetlenség. Ezért az Országos Tanács összehívására tett javaslatot a Választmány. A gyakorlatban mindez Biró Zsolt pártelnöki mandátumának végét jelentheti, jelenleg ugyanis ő parlamenti képviselőként is dolgozik. A Nethuszár portál szerint a választmányi ülésen felmerült Biró Zsolt leváltása, az alakulaton belül pedig Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere a legesélyesebb az elnöki pozícióra.

KEVÉS A VÍZVEZETÉK. A romániai lakosság egyharmadának nincs hozzáférése vezetékesvíz-hálózathoz – közölte az Országos Statisztikai Intézet, amelynek adatai szerint 2017-ben a hazai lakosság 67,5 százalékát (13,229 millió személyt) szolgálta ki közös vízhálózat. Városon a lakosság 96,9 százalékának (10,191 millió személynek), falun pedig 33,5 százalékának (3,038 millió személynek) volt hozzáférése vezetékes vízhez. Fejlesztési régiók szerinti lebontásban Bukarest-Ilfov megye, illetve a délkeleti régió áll a legjobban ezen a téren, itt a lakosság 83,4 százaléka, illetve 77,8 százaléka van rácsatlakozva a közös vízhálózatra. A lista másik végén az északkeleti (47,4 százalék) és a délnyugati régió (55,6 százalék) található. Az elmúlt esztendőben 1,125 milliárd köbméter vizet szolgáltattak hálózaton keresztül, 94,801 millió köbméterrel többet, mint egy évvel korábban. Ebből a vízből összesen 519,723 millió köbmétert használt el közvetlenül a lakosság. (Agerpres)

KEVESEBBET HALLGATÓZNAK. Az igazságügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások felmondása óta hetven százalékkal csökkent a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) által végzett lehallgatások száma – nyilatkozta az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke, Marian Cucşa. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének képviselője úgy véli, felelősségre kellene vonni mindazokat, akik közreműködtek az RHSZ és az ügyészségek közötti megállapodások létrejöttében, és ezzel hozzájárultak „románok milliói jogainak és szabadságainak megsértéséhez”. A honatya rámutatott, az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságban tartott meghallgatások során kiderült, hogy a 90-es évektől mostanig több mint ötszáz megállapodás köttetett az RHSZ és különféle intézmények között. A legtöbb ilyen egyezményt 2004 és 2016 között írták alá, és ebben az időszakban jöttek létre az igazságügyi intézményekkel kötött megállapodások is. „Van egy nemzetbiztonsággal kapcsolatos törvényi keretünk, amely 1992-ből való, így nem képes megfelelő választ adni a 2018-as kockázatokra és fenyegetésekre, ezért módosítjuk a jogszabályt, és a jelenlegi kockázatokhoz, fenyegetésekhez igazítjuk, hogy kizárólag a törvényi előírások, nem titkos és rejtett megegyezések alapján járjanak el” – tette hozzá Cucşa. (Főtér)