Az Európai Bizottság (EB) folytatja a párbeszédet a román hatóságokkal, amennyiben azonban azt tapasztalja, hogy az ország megszegi az uniós szabályokat, kész bíróság elé állítani a kormányt – hangsúlyozta az EB első alelnöke, Frans Timmermans hétfő este, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) keretében a romániai jogállamiságról tartott vitán. Liviu Dragnea szerint a bizottsági ülésen nem zajlott valós vita, inkább „előre megszabott állásfoglalásokat listáztak, úgy mondtak ítéletet, hogy előtte nem vizsgálták meg a bizonyítékokat”.
A vita során Timmermans rámutatott, Románia néhány területen igen látványos fejlődést ért el az elmúlt években, most azonban fennáll a visszafejlődés veszélye, ami nemcsak a romániai demokráciát, hanem az ország EU-ban kialakított pozícióját is fenyegeti. „A bizottság többször is kérte a romániai hatóságokat, gondolják újra terveiket, széles konszenzuson alapuló döntéssel szabják meg a követendő utat. Megismétlem ezt a felhívást, és a héten az EP plénumában is el fogom mondani. Az EB mindig készen áll a román hatóságokkal való együttműködésre és támogatja őket ebben a folyamatban” – mutatott rá az EB első alelnöke, aki elsősorban az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönyv módosításaival, illetve a legfőbb ügyész tevékenységének kiértékelésével kapcsolatos aggodalmainak adott hangot.
Timmermans kitért az erőszakba torkollt augusztus 10-ei bukaresti tüntetésre is. „Mindannyiunkat sokkoltak a felvételek a békés tüntetőkről, arról, ahogyan a rendvédelmi szervek bántak velük. Remélem, hogy kivizsgálják a történteket, és hogy ez nem fog még egyszer előfordulni. Az erőszak sosem lehet megoldás a politikában, főleg nem egy olyan Európai Unióban, amely a jogállamiságra alapoz” – fejtette ki.
Rámutatott, Románia nagy előrelépést tett az elmúlt években a korrupció elleni küzdelem terén, amennyiben azonban az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönyv módosításai jelenlegi formájukban életbe lépnek, e küzdelem hatékonysága veszélybe kerül. „A törvényeket még nem hirdették ki, tehát van idő, hogy az illetékes intézmények megfordítsák a helyzetet” – mondta Timmermans, hozzátéve, alaposan átvizsgálják a jogszabályokat, és álláspontjukat belefoglalják az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készítendő következő országjelentésbe is. Tragédia lenne, ha a maraton utolsó kilométerén elkezdenének visszafelé futni. Folytatni fogjuk a párbeszédet a romániai hatóságokkal, és bízunk a pozitív eredményben” – mondta még Timmermans, hozzátéve, amennyiben azt tapasztalják, hogy az ország megszegi az uniós szabályokat, nem haboznak majd „levonni a következtetéseket, és bíróság elé állítani a román kormányt”.
Az EB első alelnöke rámutatott, kérik a román hatóságoktól, „térítsék vissza a reformfolyamatokat a helyes útra”, és tartózkodjanak a további olyan lépésektől, amelyek semmissé tehetik az elmúlt években elért eredményeket. „Ez konkrétan az MCV keretében 2017 januárjában készült jelentésünkbe foglaltak, továbbá a Velencei Bizottság és korrupcióellenes államcsoport (GRECO) ajánlásainak betartását jelenti” – nyomatékosította Frans Timmermans.
A Román Hírszerző Szolgálat és az igazságügyi intézmények közötti együttműködési megállapodások kapcsán az EB első alelnöke kifejtette, ezeket nyilvánosságra kell hozni és ki kell vizsgálni, az egyezmények azonban semmiképpen sem szolgálhatnak ürügyként olyan törvénymódosításokra, amelyek korlátozzák a korrupció elleni küzdelmet.
Szelektív törvényesseg
A hétfő esti vitában felszólalt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is, arra figyelmeztetve az EU-t, hogy figyelhetné kritikusabban is a romániai jogállamiság érvényesülését és az igazságszolgáltatás működését. Kifejtette: kétségtelen, hogy komoly lépéseket tett Románia a korrupcióellenes küzdelem terén, amelyet a jövőben is folytatni kell, de nem lehet csupán ebből a szempontból megítélni az országot. „Románia ma képtelen a saját törvényeit betartani. Vannak olyan jogszabályok, amelyek a gyakorlatban csupán szelektív jelleggel vagy diszkriminatívan érvényesülnek, de emellett születnek részlegesen törvénytelen döntések is” – hangsúlyozta az erdélyi képviselő, aki mindezeket több példával is alátámasztotta. Felszólalásában elmondta: az ingatlan-visszaszolgáltatások az EU-s csatlakozást követően diszkriminatív jelleggel és akadályozottan működnek, erre a legjobb példa az Erdélyi Református Egyházhoz tartozó középiskola, a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása. Sógor Csaba emlékeztetett arra is, a román oktatási törvény előírja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) egy magyar tagozat létrehozását, ennek ellenére az állam tíz éven keresztül engedte, hogy az egyetem vezetősége megszegje a törvényeket és akadályozza a különálló magyar tagozat megalapítását. Az RMDSZ-es képviselő kiemelte, hasonlóképpen akadályozott a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használata is, sőt, gyakran tapasztalható, hogy a bírósági eljárások során sérül az állampolgárok méltányos eljáráshoz való joga. „Ezek az esetek mind odavezetnek, hogy a polgárok elveszítik a jogállamiság érvényesülésébe vetett hitüket” – mondta az EP-képviselő.
Brutális fenyegetés
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke hétfő este az Antena 3 televíziónak nyilatkozva azt mondta a téma kapcsán, csalódott, mert nem hitte volna, hogy ilyen „brutálisan” megfenyegetnek majd egy európai uniós tagállamot. „Követtem a vitát, amely azonban valójában nem volt vita, csak előre megszabott állásfoglalásokat listáztak, úgy mondtak ítéletet, hogy előtte nem vizsgálták meg a bizonyítékokat. Írott dokumentumokat, információkat, bizonyítékokat küldtünk Brüsszelbe, de senki nem reagált ezekre, nem mondták meg konkrétan, melyek azok a módosítások, cikkelyek az igazságügyi törvényekben, amelyek csorbítják az igazságszolgáltatás függetlenségét” – fogalmazott Dragnea.
Az SZDP elnöke azt mondta, tájékoztatták az EB-t és az EP-képviselőket „a jogállam súlyos kisiklásairól” és a korrupció elleni küzdelem nevében elkövetett jogsértésekről, de nem tettek semmit ezek visszaszorítása érdekében, sosem érezte a brüsszeli hatóságok részéről, hogy valós együttműködést akarnak, ahogyan az MCV keretében normális lett volna. „Felhívtuk a bizottság figyelmét az MCV-jelentésbe foglalt pontatlanságokra, ezeket azonban sosem javították ki. Néhány tagállam kitüntetett olyan titkosszolgálati vezetőket, akik visszaéléseket követtek el azáltal, hogy közvetlenül beavatkoztak az igazságszolgáltatási folyamatba. Néhány tagállam kitüntetett olyan bírókat, akik információk alapján hoztak ítéletet, olyan ügyészeket, akik hamisított bizonyítékokat küldtek a bíróságnak. Feltevődik a kérdés, hogy miért tüntették ki őket. Újraélesztették az egykori politikai rendőrség, a Securitate módszereit?” – fogalmazott Dragnea, hozzátéve, hogy szerinte a hétfő esti vitán felszólalók nem ismerik a valós romániai helyzetet, nem ismerik az igazságügyi törvényeket, nem tudják pontosan, mi történt az augusztus 10-ei „nem engedélyezett tüntetésen”, amelyen – állítja – ugyanúgy jártak el a rendvédelmi szervek, mint más európai országokban, ezek kormánya kapcsán mégsem merült fel, hogy az EU Bírósága elé állítják. A szociáldemokrata pártelnök ugyanakkor rámutatott, „nem tartozik az európai intézmények hatáskörébe bíráskodni a belpolitikai vitákban”.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter ugyancsak az Antena 3 hétfő esti adásában bejelentette, Viorica Dăncilă miniszterelnökkel együtt Strasbourgba utazik kedd délután, hogy találkozzanak Frans Timmermansszal. A miniszter rámutatott, ezen a megbeszélésen is felemlíti, amit már többször kért Timmermanstól, hogy lépjenek túl „az aggodalmak, a jogállamiság esetleges sérülésének szakaszán”, és tárgyaljanak tényszerűen azokról törvénycikkelyekről, amelyeket nem tartanak megfelelőnek Brüsszelben. Szerinte ugyanis a hétfő esti vita keretében a büntető törvénykönyv módosításaival kapcsolatban megfogalmazott aggodalmak koraiak, mert alkotmányossági ellenőrzésük még folyamatban van.
