A stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a negatív immunreguláció gátlásán alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.

Mint az Onkológiai Központ főigazgatója kiemelte, immunrendszerünkben benne van az a képesség, hogy felismerje a daganatot, és ha felismerte, el is pusztítsa a tumorsejteket. Ezt az újfajta megközelítést képviseli az immunonkológia. A korábban alkalmazott eljárások a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak, az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet, az immunrendszert aktiválja. Akkor aktiválódik a betegség, amikor a daganatsejtek képesek „elrejtőzni” az immunrendszer elől. Ebben az esetben a gátló receptorok beiktatásával akadályozzák a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer aktiválja az immunrendszer normál működését.

„A koncepció lényege, hogy teljesen más a mechanizmus, mint amit megtanultunk a korábbi eljárásoknál, mert ezekkel mindig a daganatot bombáztuk, most meg az immunrendszert tesszük arra képessé, hogy betöltse feladatát, hogy elpusztítsa mindazt, ami nem való a szervezetbe” – magyarázta Dank Magdolna. Vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre, ezeket nevezik immunogén daganatoknak. Ezeken túlmenően jelenleg is zajlanak a más daganatokat érintő kutatások – tette hozzá Dank Magdolna, aki szerint a cél az, hogy a jövőben rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.

Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatás fokozható. Dank Magdolna reményei szerint egyre több immunterápiás kezelés lesz a jövőben, és a betegségek 75–80 százalékát lehet majd bevonni a kezelésekbe.