Az ukrán külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a tárca a Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetnek átadott jegyzékben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezménnyel összhangban távoznia kell az országból. „A magyar származású ukrajnai állampolgárokra egyesítő tényezőként tekintünk a két ország közötti kapcsolatokban, és ugyanerre szólítjuk fel magyarországi partnereinket is” – áll a külügyi közleményben.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal. Kiemelte: az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett. Tegnap bekérették a tárcához a budapesti ukrán nagykövetet, és közölték vele, hogy 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot egy, a budapesti ukrán nagykövetségen dolgozó konzulnak – közölte.

A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció keretében készült egy néhány napja nyilvánosságra került videófelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembe megy.

Közölte azt is: az ígéretek ellenére az ukrán parlament csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután már egy szintén a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt fogadott el.

Veszélyben az anyanyelv

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény-javaslatot, amely az eddigi 10 százalék helyett 33 százalékos népességarányhoz kötne egyes nyelvhasználati jogosítványokat. Ezzel a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar jelentős része elveszítené jogát az anyanyelve használatához, ami a miniszter szerint szintén szembe megy minden nemzetközi szabállyal.

Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket.

Ha egy NATO-ba igyekvő ország egy NATO-tagország határába telepíti át katonai ereje egy részét, akkor nem csatlakozhat a katonai szervezethez – jelentette ki –, és ha egy unióba igyekvő ország támadást indít az unióban bevett kettős állampolgárság intézménye ellen, akkor az európai integrációs törekvéseiket sem lehet hitelesnek tekinteni – szögezte le, hangsúlyozva: Magyarország továbbra is meg fogja vétózni Ukrajna ezen két célját.

Felidézte azokat a segítségeket, amelyeket Magyarország az elmúlt időszakban adott Ukrajnának, és amelyek után „ezeket a hátba szúrásokat nem vártuk”. A miniszter kifejtette: az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta. Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével. A miniszter kérdésre elmondta: Ukrajna semmilyen egyeztetést nem folytatott a magyar féllel a nyelvtörvény kapcsán és az oktatási törvényről folytatott tárgyalásokkor tett ígéretét sem tartotta be.
Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmának kitenni. Azt mondta: Magyarországnak nem érdeke a helyzet további mérgesedése, mégis számít arra, hogy az ukrán fél él majd azzal a kampányban.

Lezárt kérdés

Teljességgel és alapvetően nem megfelelőnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt, hogy a beregszászi magyar konzul kiutasítására Magyarország egy ukrán konzul kiutasításával válaszolt. „Mi nem sértjük meg a nemzetközi jogot, a magyar törvényeket, és általában úgy járunk el, ahogy diplomatáknak kell” – írta az ukrán tárcavezető tegnap a Facebook-oldalán tett bejegyzésében. Közölte, hogy a Magyarországról kiutasított diplomata az ukrán külügyminisztérium ungvári kirendeltségén fog dolgozni. „Ott nagy szükség van erősítésre” – fűzte hozzá Klimkin. Korábban lezárt kérdésnek nevezte Kijevben a beregszászi magyar konzul kiutasítását. „Egyúttal hangsúlyozom viszont, hogy nagyon keményen és következetesen kell előmozdítanunk nemzeti érdekeinket Kárpátalján. Nem szabad nyomást gyakorolnunk a mi magyar közösségünkre, mert ez éppen a mi magyar közösségünk, amelynek segítséget kell nyújtanunk” – hangoztatta. „Kapcsolatban állunk vele (a kárpátaljai magyar közösséggel). Beszélni fogunk minden kérdésről, beleértve az oktatási törvényünk megvalósításának kérdéseit. Ez nagyon fontos” – szögezte le, hozzátéve, hogy azokon a területeken, amelyeken Magyarország kész az együttműködésre, az ukrán fél is következetesen együtt fog működni.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az egyik beregszászi magyar konzul nemkívánatos személlyé nyilvánítása tovább élezi a Magyarország és Ukrajna közötti feszült viszonyt. Brenzovics László az M1 hírcsatornának nyilatkozva tegnap azt mondta: ez a lépés beleillik a jelenleg is folyamatban lévő magyarellenes propaganda-hadjáratba. Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajnában az állampolgárság ügye nem rendezett. Furcsának nevezte, hogy nemcsak Magyarország, hanem számos más ország adott ki állampolgárságot ukrán állampolgároknak, „de ezekről a propagandagépezet nem szól”.