A bukovinai székelyek 77 évvel Magyarországra érkezésük után is megőrizték kultúrájukat, identitásukat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a Tolna megyei Kismányokon.
Potápi Árpád János a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének bukovinai stílusú székely portájának ünnepélyes átadásán hangsúlyozta: a bukovinai székelyek többször bizonyították, hogy „a székelyek nem csak halnak, hanem születnek is”. A bukovinai székely közösség a nemzet egyik legszervezettebb népcsoportja – tette hozzá. Látva a házat, megdöbbenve tapasztaltuk egyszerű szépségét, azt, hogy őseink kultúrája mennyire tiszta volt, olyan, amit nekünk, utódoknak meg kell őrizni – hangoztatta a bukovinai székely származású politikus. Potápi úgy fogalmazott: „ez a székely ház hirdeti, hogy mi itt, a Kárpát-medencében nemcsak átutazó vendégek vagyunk, hanem ennek a tájnak ősi lakói, és reméljük, hogy a jövőben is államalkotó nép lehetünk”.
A székely ház avatásán köszöntötte a megjelenteket Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató és Simon László, a 320 lakosú település független polgármestere, aki a bukovinai székelységnek a madéfalvi veszedelemtől a múlt század közepén történt, magyarországi letelepedésig tartó történetét idézte fel. Szőcs László, Madéfalva alpolgármestere köszöntőjében egyebek között arról beszélt, hogy a székelyek közti szálakat határok és rendszerek sem szakíthatják szét, és a madéfalvi veszedelem emlékművét ábrázoló szőttest ajándékozott a háznak.
Illés Tibor, a szövetség elnöke azt mondta: a népi építészet a bukovinai kultúra részét képezi, a székely porta felépítése azért is fontos, mert félő, hogy rövid idő múlva Bukovinában már nem lehet eredeti székely épületet találni. Közlése szerint a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templom udvarán elkészült, eredeti bútorokkal, viseletekkel berendezett porta építéséhez a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egymillió forinttal járult hozzá, és további mintegy hárommillió forintos állami támogatást fordítottak rá.
A ház mellett bukovinai kápolna is épült, amelyet székely származású papok, Illés Albert jezsuita szerzetes és Keresztes Andor máriagyűdi plébános szentelt meg. A kápolnához közel öt keresztet állítottak, amelyek az öt bukovinai falu – Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva – temetőit idézi fel. A székely portát a bukovinai székelyek búcsú- és zarándoknapján avatták fel, az ünnepre a Magyarországon élő bukovinai székelyek mellett érkeztek ünneplők az al-dunai Sándoregyházáról, Madéfalváról és Marosludasról is. A zarándoklaton 60 székely hívő vett részt.
