Sutanovac szerint nemcsak a boszniai szerb haderő egykori parancsnokának, hanem a Hága által még keresett másik szerb háborús bűnösnek, Goran Hadzicnak, az egykori horvátországi szakadár szerb terület, Krajina elnökének is önként jelentkeznie kellene. Jelenleg egész Szerbia a túszuk — utalt a politikus arra a körülményre, hogy Brüsszelben az NT-vel folytatott maradéktalan együttműködéstől, tehát a két háborús bűnökkel vádolt személy kiszolgáltatásától teszik függővé Szerbia EU-integrációját. A már Hágában lévő Radovan Karadzicot illetően, a biztonsági szolgálatokat is felügyelő miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt, hogy a katonai biztonsági szolgálat fogta el a volt boszniai szerb elnököt. Felelőtlenségnek nevezte a szerb újságok egy részének azt a törekvését, hogy mindenáron kiderítsék, konkrétan kik voltak Karadzic letartóztatói. Ha ugyanis megnevezik őket, akkor a családjukkal együtt veszélybe kerülhetnek — figyelmeztetett Sutanovac, aki szerint a májusi választás nyomán bekövetkezett belgrádi hatalomváltás eredménye Radovan Karadzic elfogása.

Rasim Ljajic szerint Mladicnak, Hadzicnak, de a családjuknak és az országnak is az lenne a legjobb, ha a két személy önként feladná magát. Karadzic esete világosan megmutatta, hogy senki sem képes egy életen át rejtőzködni. Ez alól Mladic sem kivétel — jelentette ki. Szerbia mindent elkövet azért, hogy a Mladic-problémát megoldja, ,,s a nemzetközi közösség igen nagy hibát követ el azzal, hogy nyomást gyakorol ránk, és azt állítja, mi itt, Szerbiában mind bűnösök vagyunk — fogalmazott a politikus. — Nem fogadjuk el azt az érvet, hogy mivel Karadzic Szerbiában volt, logikus, hogy Mladicnak is itt kell lennie. Aki ezt állítja, annak legalábbis megközelítőleg tudnia kell, hogyan lehet eljutni hozzá, hol kell keresni" — érvelt Ljajic.