SZÉKELYFÖLDÖN GYÓGYÍTANAK. Egyhetes gyógyító körútra érkezett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportja, akik hétfőtől Hargita megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és más intézményekben vizsgálják és gyógykezelik a gyermekeket.
A 29 orvos és egészségügyi szakember Székelyudvarhelyre, Kápolnásfaluba, Csíkbánkfalvára, Csíkdánfalvára, Csíkmenaságra, Csíkrákosra, Csíkszentdomokosra, Csíkszentgyörgyre, Csíkszentimrére, Csíkszentmártonba, Csíkszentmiklósra, Szépvízre és Csíkszeredába látogat el. Emellett Gyimesbükkön csángó gyerekeket vizsgálnak, akiket 100–200 kilométerről buszok szállítanak oda. Az orvoscsoportban csecsemő- és gyermekgyógyászok, gyermek-neurológus, gyermekfogorvosok, gyermek-fül-orr-gégészek, gyermekszemészek, szülész-nőgyógyászok, gyermekortopéd, gyermek-gasztroenterológus, kézsebész, mentőápolók és szakorvosjelöltek vesznek részt. A körúthoz csatlakozik a gyermekmentő szolgálat nőgyógyászati szűrőkamionja is. (Székelyhon)
FANTOMSZAVAZÓK. Két bukaresti szavazókörben a névjegyzékben szereplő csaknem ötezer választópolgár egyike sem voksolt a kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson. Ionica Anton, az egyik érintett szavazókör elnöke elmondta: a teljes választási bizottság szavazópecsétekkel, szavazólapokkal, nyomtatott választási útmutatókkal és szabályzatokkal felfegyverkezve hiába várta, hogy legalább egy szavazó betegye hozzájuk is a lábát. Miután rájöttek, hogy a névjegyzékben szereplő valamennyi szavazójuk lakcíménél ugyanaz az utcanév és házszám szerepel, arra a következtetésre jutottak, hogy olyan, a Moldovai Köztársaságból származó polgárokról lehet szó, akik csak a román iratok megszerzése érdekében jelentkeztek be az illető címre, valójában azonban valamelyik másik uniós országban dolgoznak. (MTI)
TÖBBET FEKETÉN. Háromból egy alkalmazott beleegyezne abba, hogy fizetése egy részét feketén kapja kézhez, ha így akarná növelni az alkalmazó a bérét – derül ki az IRES és a Közpolitikai Intézet friss felméréséből. A feketén kapott, azaz be nem vallott összegek után az alkalmazó nem fizet se adót, se társadalombiztosítást (nyugdíj-hozzájárulást). A felmérés szerint tíz alkalmazottból egynek legalább két munkahelye van, húsz alkalmazottból egy munkaszerződés nélkül dolgozik, három alkalmazottból pedig egy beleegyezne abba, hogy fizetése egy részét feketén kapja kézhez, még úgy is, hogy ezzel kevesebb nyugdíjat kapna. (Maszol)
CSAK ELMÉLETBEN INGYENES a hazai közoktatási rendszer, hiszen a szülőknek számos többletköltséggel kell számolniuk, amennyiben nem szeretnék, hogy gyerekük hátrányos megkülönböztetésben részesüljön – derül ki egy friss kutatásból. Eszerint 2010–2018 között megkétszereződtek az iskoláztatási költségek Romániában: míg 2010-ben átlagosan 1490 lejt kellett költenie a szülőknek egy gyerek iskolai kiadásai után egy tanévben, 2018-ban ez az összeg 3093 lejre növekedett – mutat rá a Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület 2018-as kutatása. A legtöbb pénzt a különböző iskolai és tanórai kellékekre, kiegészítő tankönyvekre és munkafüzetekre, a rossz állapotú iskolák, tantermek felszereltségének javíttatására költik el a szülők. (Székelyhon)
