Az előzetes felmérések és modellszámítások alapján Háromszéken két települést választottunk ki, ahol a biovill modell megvalósítható, a biomassza nyersanyag is rendelkezésre áll. Így Esztelnek és Gelence több közintézményének hőenergia-ellátását biomassza alapú integrált fűtésrendszerekkel valósítják meg. A kidolgozott modell hatékonyan igazodik a fenntartható fejlődés és a körkörös gazdaság elvéhez, általa sokszoros pozitív hatás érhető el. Elsősorban jelentősen hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez, másrészt jó hatással van a helyi közösség jólétére, és nem elhanyagolható a környezet védelmére gyakorolt hatása sem, mivel a technológia szénsemleges. A modern automata biomassza-hasznosító készülékek a gázkazánok működtetéséhez hasonló kényelmet biztosítanak köszönhetően a távfelügyeletnek, az automata begyújtásnak és hamuzásnak, a füstjárattisztításnak, a fűtőanyag-adagolásnak, ami költséghatékony fűtési megoldásokat eredményez. Ugyanakkor két lakossági tájékoztatópont is működik az önkormányzatok épületében.
Egy ilyen rendszer hatékony működtetése olcsó és minősített alapanyag előállításával kezdődik, ezért a közelmúltban Esztelneken az önkormányzat és a Green Energy Egyesület közösen kijelölte a régi mezőgazdasági szövetkezet területén azt a telephelyet, ahová a község lakosai a gazdaságukban keletkezett mindenfajta fahulladékot lerakhatnak. Az itt összegyűlt hulladékot évente két alkalommal beőrlik, és a biomasszát a helyi közintézmények fűtéséhez használják fel. Az adott információk inkább a faalapú biomasszá­ra vonatkoznak és a fenntarthatóság elveihez kapcsolódnak, bár a biomassza fogalma ennél több, magában foglalja biológiai eredetű szerves anyag tömegét, az összes biológiai eredetű és mezőgazdasági tevékenységből származó hulladékot is. A termelési-felhasználási láncban a biomassza lehet elsődleges (a természetes vegetációból származó), másodlagos (a mezőgazdasági tevékenységek hulladékai) és harmadlagos (az ipari tevékenységekből származó szerves és a települési szerves hulladék).
Bartha Sándor