Iohannis beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidók millióinak megölését eredményező antiszemitizmus is jogfosztással, gyűlöletbeszéddel, bűnbakkereséssel kezdődött. „A diktatúrák sötét korszakát idézi az, ha egy kisebbséget azon az alapon diszkriminálnak, hogy a többségtől eltérő vallású, hitű, értéktrendű vagy származású. Amikor a társadalmi béke veszélybe kerül, és sajnos, erre számos példát láttunk az utóbbi hetekben Romániában a (férfi és nő házasságán alapuló családfogalom alkotmányos megerősítéséről kiírt) népszavazás előkészítése során, a társadalom valamennyi mérvadó szereplőjének párbeszédkészségére és érett hozzáállására van szükség” – mutatott rá Iohannis.
A román elnök a társadalmi béke helyreállítása első lépésének nevezte a gyűlöletbeszéd beszüntetését, és úgy vélekedett: csak toleranciával lehet áthidalni azokat az árkokat, amelyek a megosztottság elmélyülésével fenyegetnek. „Hagyjuk meg a múltnak a felháborodás, a sötét gondolatok és a gyűlölet összes hordalékát, és állítsuk energiáinkat a jövőnk szolgálatába! Építsünk minden románnak olyan országot, ahol megértésben élhetünk egymással, képzelt veszélyek gerjesztette félelmek nélkül!” – jelentette ki Iohannis.
Úgy vélekedett: számos európai demokrácia szembesül a szélsőséges, populista, idegengyűlölő, antiszemita eszmék előretörésével, ezért Románia januárban kezdődő uniós elnöksége egyik legfőbb feladatának fogja tekinteni az európai értékek védelmét és megerősítését.
A holokauszt romániai emléknapjáról a román külügyminisztérium közleményben emlékezett meg, Viorica Dăncilă kormányfő pedig megkoszorúzta a bukaresti holokauszt-emlékművet.