Az új nyugdíjtörvényt 2019-től fokozatosan léptetik érvénybe és 2021-től lép hatályba teljes egészében – közölte a kormány szerdai ülésen Viorica Dăncilă miniszterelnök. Rámutatott, az új jogszabály révén a nyugdíjasok jövedelmének növelését és a méltánytalanságok kiküszöbölését kívánják elérni. A kormányülést követően a munkaügyi miniszter kijelentette: egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökken és a nyugdíjkorhatár sem változik.
A tervezet értelmében 2019-től 1265 lej, 2020-tól 1775 lej, 2021-től pedig 1875 lej lesz a nyugdíjpont értéke. „E törvény rendkívül összetett és szilárd elvekre épül, költségvetési szempontból fenntartható, a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel is egyeztettünk róla” – mondta Viorica Dăncilă.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter a tervezet kapcsán úgy nyilatkozott, az Országos Előrejelzési Bizottság adatai szerint a nemzeti össztermék évről évre nő, ezért nem szükséges új adókat kivetni a nyugdíjemelések fedezésére. Kifejtette, eddig is az előrejelzési bizottság adatai alapján dolgoztak, amely – mint fogalmazott, az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól eltérően – soha nem tévedett sem a gazdasági növekedés, sem a GDP értékének becslése terén.
Minden minisztérium jóváhagyását megszereztük, a törvényt a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) tárgyalja – jegyezte meg. A tárcavezető szerint 2019-ben 8,4 milliárd lejre lesz szükség a nyugdíjak fedezésére, és ez az összeg folyamatosan nőni fog: 2020-ban 24,8 milliárd lej, 2021-ben 58 milliárd lej, 2022-ben 81 milliárd lej lesz. Rámutatott, ugrásszerű növekedés 2021-ben lesz, amikor életbe lép az új számítási módszer, és addig minden nyugdíjat újra kell számolni.
Meglátása szerint az előkészítő munka nagy volumene miatt lehetetlen lenne 2019-től alkalmazni az új törvényt, hisz ötmillió nyugdíjas van, márpedig egy alkalmazott egy munkanap alatt nyolc nyugdíjat tud újraszámolni. Újdonság az is, hogy az új jogszabály előírja többek között, hogy a nyugdíj kiszámításakor figyelembe kell venni a teljesítménybérezés (szakmánybér) és a 13. fizetés után fizetett járulékokat is.
„Bár az alkalmazottak eddig is fizettek társadalombiztosítási járulékot minden bér jellegű juttatás után – mint a szakmánybér, 13. fizetés, karácsonyi és húsvéti prémiumok –, ezeket soha nem vették számba a nyugdíjak kiszámításakor. Ezután ezeket is beszámítják. Mindenki, aki 1975 és 2001 között alkalmazásban volt, kap 10 százalékot, de könnyen előfordulhat, hogy lesznek majd olyanok, akik akár 30–40 százalékot is meg tudnak indokolni” – magyarázta a miniszter.
Mint arról korábban beszámoltunk, a szaktárca augusztusban bocsátotta közvitára a nyugdíjtörvény tervezetét, amelynek célja kiküszöbölni azt a jelenleg előforduló igazságtalan helyzetet, hogy olyan személyek, akik ugyanannyi járulékot fizettek be, eltérő összegű nyugdíjat kapnak, illetve hogy a nők és a férfiak azonos munkáért más-más összegű nyugdíjban részesülnek.
Lia Olguţa Vasilescu kifejtette: nem számít arra, hogy Klaus Iohannis államfő megtagadja egy olyan törvény kihirdetését, amely megduplázza a nyugdíjakat. A nyugdíjasok érdekeit védő, Unirea nevű föderáció szerdán tüntetést szervezett a kormány épülete előtt, azt követelve, hogy 2021-re a bruttó átlagbér 45 százalékára emeljék a nyugdíjpont értékét, amint az az SZDP kormányprogramjában is szerepelt.
