Kovászna Megye Tanácsának elnökét arra kötelezi jogerős ítéletében a bíróság, hogy távolítsa el a megyeháza tanácsterméből Magyarország lobogóját és a székely zászlót – kürtölte világgá a feljelentő Dan Tanasă tegnap. Tamás Sándor tanácselnök lapunk megkeresésére a Brassói Táblabíróság keddi döntéséről elmondta, az nem egyértelmű, a végrehajtást még levélváltás fogja megelőzni.
A Brassói Táblabíróság keddi végzése tulajdonképpen a megyei önkormányzat és a tanácselnök fellebbezésének elutasítása, vagyis a Kovászna Megyei Törvényszék alapfokú ítéletének helybenhagyása. A végzés kimondja, Kovászna Megye Tanácsának és elnökének el kell távolítania Magyarország lobogóját, a Székely Nemzeti Tanács zászlaját, valamint Kovászna megye „úgynevezett” zászlaját és gonfalon típusú (álló) zászlaját.
A keresetet Dan Tanasă az általa bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület nevében iktatta idén május 11-én. A törvényszék már július 19-én meghozta döntését. A táblabíróság augusztus 27-én iktatta a fellebbezést, s már az első tárgyalás után október 9-én meghozta végzését, mely jogerős.
A megyeháza dísztermében öt zászlót helyeztek el 2016. november 23-án. Erre azután került sor, hogy Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei szervezetének elnöke, akkori megyei önkormányzati képviselő előbb egy székely zászlót adományozott a teremben való kihelyezésre a megyeházának. Az adományozási szereződést és az azt elfogadó tanácshatározatot megtámadta Sebastian Cucu prefektus, s megnyerte a pert. A végzés értelmében a jelképet eltávolították. Mint beszámoltunk arról, Kulcsár-Terza József ekkor újabb adománnyal állt elő: az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Izrael, Magyarország és Székelyföld zászlaját hozta és állította fel egy zászlótartóra.
Kulcsár-Terza József elsőként az amerikai zászlót tűzte ki, mondván, Románia legfontosabb stratégiai partnerének számító, az etnikai sokszínűséget és a jogegyenlőséget értéknek tekintő Egyesült Államok iránti elismerés és bizalom jeleként. Következett Németország zászlaja. Az adományozó elmondta, Romániában a 20. században az etnikai sokszínűséget erősítették a németek. A nyolcszázezer fős romániai német közösség nem egészen száz év alatt kevesebb mint harmincezer főre csappant. Az irántuk való tisztelet és megbecsülés jeleként tűzte ki a német zászlót. Hasonlóképpen a kommunista román hatóságok egyfajta újkori emberkereskedelem keretében közel százötvenezer romániai zsidó polgártársunkat adták el és távolították el Romániából. Az ő emlékükre állította fel Izrael zászlaját. Annak reményében, hogy mi, magyarok nem fogunk elveszni, és megmaradunk szülőföldünkön, elhelyezte Magyarország zászlaját. Végül Székelyföld zászlaját, mivel egyesek azt tartják, hogy székelyek nincsenek, talán nem is voltak, ezért megmaradásunk jelképeként tűzte ki azt.
Tamás Sándor érdeklődésünkre elmondta, az adományba kapott öt zászló egységes egészet alkot. Tehát, nem tudják, miként hajthatnák végre az ítéletet, törjenek le két zászlót a tartóról – tette fel a szónoki kérdést. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy egyik ország (jelesül Magyarország) zászlajának eltávolítására kötelezik, más országoké (Amerikai Egyesült Államok, Németország, Izrael) maradhatnak. Mivel különb egyik a másiknál? – tette fel az újabb szónoki kérdést a tanácselnök, aki még elmondta, ezt meg fogják kérdezni a táblabíróságtól.
