A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjának lebonyolításával megbízott Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerint a stratégia célja az, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsenek, amely által a Romániában élő magyar közösségek könnyebben boldogulnak szülőföldjükön. A magánszemélyek és cégek egy-egy pályázatra legtöbb 15 ezer eurót kaphattak. Mivel Székelyföldre a családi, háztáji gazdaságok jellemzőek, ezeket kívánják támogatni a minőségi élelmiszer előállítása érdekében, emellett a családi gazdaságokat szeretnék szövetkezeti rendszerbe terelni. Ösztönöznék továbbá az erdei, bogyós gyümölcsök hasznosítását, a turizmus területén az épített örökségre, gyógyturizmusra, az ökoturizmusra, a gasztro- és borturizmusra épülő vendéglátást támogatnák. (Marosvásárhelyi Rádió)
NINCS FELMENTÉS. Románia megpróbálta tisztára mosni magát a titkos CIA-börtönök évtizedes botrányában, de nem sikerült. Litvániával együtt hiába fellebbezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának elsőfokú ítélete ellen, a bíróság ismét a korábbi panaszosoknak adott igazat, a fellebbezést elutasította. A két kelet-európai országot az amerikai katonai börtön, Guantanamo Bay két fogvatartottja perelte be. Abd al-Rahim al-Nashiri Románia, Abu Zubaida pedig Litvánia ellen indított pert azt állítva, hogy 2004–2006 között Romániában, illetve Litvániában tartották fogva és kínozták őket. A bírósági eljárás során se Románia, se Litvánia nem ismerte el, hogy titkos börtönök létesítését engedte volna meg a CIA-nek. A két ország fellebbezését az EJEB bírái elutasították.  A bíróság idén májusban meghozott elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek. Ezért Romániát 100 ezer eurós összegű kártérítés megfizetésére kötelezte. (Főtér)
MAGYARÁZAT AZ ÉRVÉNYTELENSÉGRE. A progresszívek propagandagépezete jobban működött, és a referendumot politikai ideológiához kötötték, ezért volt érvénytelen az október 6–7-i népszavazás – véli Ignatie ortodox püspök. A vaslui-i görögkeleti püspök szerint egyháza nem képes kellő gyorsasággal reagálni „minden hazugságra, rágalomra és félrevezetésre, ami az utóbbi hetekben folyt a közbeszédben”. A népszavazás céljának az is rosszat tett, hogy a közvélekedésben egy politikai párthoz kapcsolódott a referendum, ráadásul sokan tartottak attól, hogy az igen szavazattal más alkotmánymódosító javaslatokhoz is beleegyezésüket adják, ezért inkább távol maradtak az urnáktól – vélekedett az egyházi vezető. Ignatie ugyanakkor nem értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy az érvénytelen népszavazás „vereséget” jelentene az ortodox egyház számára. Kifejtette: egyháza számára az a tanulság, hogy közelednie kell a hívekhez, például óvodák, egyházi iskolák létrehozása révén, hogy „alternatívát kínáljon a neomarxista ideológiák áradatában, amelyek ördögi érzéketlenséggel és meggyőzőerővel próbálják megrontani a gyermekek tiszta eszét és szívét”. (Agerpres)