A határozatnak ki kell mondania, hogy egyebek mellett az oktatást érintő szabályozások szemben állnak a nemzetközi joggal, amelynek betartását korábban Ukrajna nemzetközi és kétoldalú egyezmények aláírásával vállalta – húzta alá a képviselő. Kiemelte, a magyar európai tanácsi delegáció sikere, hogy Magyarország össze­gyűjtötte a kezdeményezés benyújtásához szükséges több mint húsz aláírást hat ország, Magyarország mellett Románia, Szerbia, Albánia, Horvátország és Németország képviselői részéről annak érdekében, hogy elindulhasson az eljárás. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az ET pozitívan bírálja el a kezdeményezést, és hajlandó foglalkozni az emberjogi sérelmekkel, az ukrajnai őshonos kisebbségek, köztük a magyar kisebbség problémájával is.
Aláhúzta, az Európa Tanács alapokmányai főként az emberi jogokra hivatkoznak, amellyel kapcsolatban gyakran előkerülnek a migrációs és gender-problémák mellett más kisebbségek helyzetének kérdései, ezek hátterébe szorul azonban az őshonos európai kisebbségek ügye. A tanács alig foglalkozik a klasszi­kusnak mondható emberi jogi kérdésekkel és még kevesebbet a nemzeti kisebbségek kérdésével – emelte ki.
Zsigmond Barna Pál kijelentette, Magyarország határozottan kiáll az ukrajnai magyar közösség védelmében. Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európa Tanács térjen vissza az alapító gondolatokhoz, amelyek szerint védeni kell az őshonos kisebbségeket, meg kell őrizni Európa eredeti sokszínűségét – fogalmazott.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.