Kétségtelen, hogy az élet maga írja ezt az interjúsorozatot. A sors. Most éppenséggel az erdélyi sors. Nem minden úgy történik, ahogy az ember gondolná. Amikor tervbe vettem az ide vonatkozó írások és interjúk elkészítését, már első perctől „képbe került” a Glasul Hunedoarei (Hunyad Hangja) lap alapító-főmunkatársa, Ştefan Ciocan publicista is.
Olyan transzilván szellemiségű újságíró volt, aki messze kiemelkedett még abból a mezőnyből is, amelynek tagjai szoknak és tudnak felelősen cselekedni és gondolkodni. A politikusok, főleg a baloldaliak ki nem állhatták. Ha szükség volt, keményen odamondogatott az erdélyi magyar politikai elitnek is. Kendőzetlenül, őszintén, erdélyiesen és erdélyiekhez beszélt. Ştefan Ciocan életének 49. évében szívroham következtében hunyt el Budapesten.
Ciocan hosszú ideig a România Liberă és az Evenimentul Zilei munkatársa volt, majd szűkebb pátriájában, Hunyad megyében dolgozott az írott sajtóban és televíziós műsorok szerkesztő-műsorvezetőjeként. Brádon született, az utóbbi években életvitelszerűen Marosillyén élt. Öntudatos mócnak vallotta magát, de büszke volt családja magyar gyökereire is. Jogi végzettséget szerzett a Bukaresti Egyetemen, majd az Amerikai Egyesült Államokban mélyítette el médiaismereteit. „Rendszeresen támadta a kisebbségellenes állami nacionalizmust, és a magyar–román közeledésért szállt síkra, többek között Erdély valós történelme bemutatása révén. Tavaly nyáron (2017), a Hunyad megyei operafesztiválra ő hozta el Vajdahunyadra a Zrínyi című magyar rockoperát” – olvassuk róla egy rövid nekrológban. Szimbólumértékű az az utolsó újságírói gesztus is, amelyet 2018. május 11-én 15.14-kor, közvetlenül halála előtt osztott meg saját Facebook-oldalán az akkor már mellkasi fájdalomra panaszkodó Ciocan: „A CSM Bukarest kézilabdacsapata most vonult fel a Hősök terén autogramokat osztogatni lelkesen ünneplő szurkolói táborának. Vajon a Győr női kézilabda-játékosait hasonlóképpen tudták volna-e fogadni Bukarestben?” (Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy ezen a mérkőzésen a Győri Audi ETO 26:20-ra győzte le a CSM Bukarestet a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, majd két nap múlva a győriek 27:26-ra megnyerték a döntőt a macedón Vardar együttese ellen.)
A jeles publicistára két írásának magyar fordításban való közlésével emlékezünk. Erdély elveszítette egyik elkötelezett és mélyen érző írástudóját. Bízzunk abban, hogy ez a fajta szellemiség tovább él bennünk, erdélyi emberekben, akik transzilván hitben merünk élni.
