A perrendtartást a kormánykoalíció és az RMDSZ szavazataival módosították, arra hivatkozva, hogy ki kell igazítani a korábban alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyeket. A módosítás másik indoka az volt, hogy érvényt kell szerezni az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek. A kezdeményezők nem titkolták: mindettől azt remélik, hogy gátat szabhatnak az „ügyészállami túlkapásoknak és visszaéléseknek”, hogy senki se kerülhessen ártatlanul börtönbe.
Az ellenzék és az igazságügyi reform ellen rendszeresen tüntető civilek szerint a kormánypártok valójában korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.
A Betk. módosítási ellen Klaus Iohannis államfő és a parlamenti ellenzék is alkotmányossági óvást emelt. Beadványukban azt állítják, hogy a Betk.-módosítás több mint 50 cikkelye zavaros, és legalább 25 ellentmond más jogszabályoknak. Az államfő szerint a törvénykönyv módosítása messze túlmutat az indoklásban szereplő célokon, hiszen nem csak a korábban alkotmányellenesnek bizonyult 18 cikkelyt és az uniós irányelvvel kapcsolatos 35 módosítást eszközölték benne: a Betk. csaknem 200 ponton módosult.
Az új perrendtartásba egyebek között bekerült, hogy csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak akkor, ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást.
Az új kódex előírja, hogy az ügyészségeknek automatikusan le kell zárniuk minden olyan ismeretlen tettes ellen indított bűnvádi eljárást, amelynél egy éven belül nem sikerült senkit meggyanúsítaniuk. A módosítás során a román médiában folyamatosan jelen lévő „bilincscsörgésnek” is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egyes részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
Az RMDSZ egyebek mellett azzal indokolta a kormánytöbbségnek nyújtott támogatást, hogy az új kódex bevezeti az eljárásba az alapvető nyelvi jogokat. Az RMDSZ kiemelte: az új Betk. alapján nem lehet már nemzetbiztonsági lehallgatás során szerzett bizonyítékokat más perekben felhasználni, és a kódex nemcsak a gyanúsítottnak és a vádlottnak, hanem a tanúnak is jogot biztosít a tolmácshoz.
Az alkotmányellenes cikkelyek kijavítását célzó Bekt.-módosítás most visszakerül a parlamentbe, hogy a törvényhozók kijavítsák az újonnan bevezetett alkotmánysértő rendelkezéseket.