A juhászok egyik panasza a berbécsek törzskönyvezését illette. Értékelésük szerint ezen a téren maffia alakult ki, olyan berbécseket is törzskönyveznek és eladnak magas áron, amelyek genetikai minősége elmarad az elvárttól. (Pillanatnyilag azok az anyajuhok, amelyek törzskönyvezett berbéccsel vannak fedezve, jogosultak a termeléshez kötött támogatásra, egy berbécs 35 juh lefedésére elégséges – szerk. megj.)
Hogy panaszukat alátámasszák, két berbécset is elvittek az agrárminisztérium udvarára. Az egyik törzskönyvezve volt, a tüntetők „röszös”, fejletlen, berregésre képtelen berbécsnek titulálták. Mind mondták, sok hasonló berbécs a surlókór kórokozójának is hordozója, így könnyen megfertőzik a nyájat, következményeként az összes állatot le kell vágni. A másik, törzskönyv nélküli berbécset viszont magasztalták, fajtanemesítésre alkalmasnak titulálták.
A berbécsek jelenléte nem maradt visszhang nélkül. Míg az állatokat gazdáik abrakolták, majd a minisztérium kockaköves udvarán pihentették a hosszas utazás után, megjelentek az Országos Állatgészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség képviselői, és a berbécsekre vonatkozó iratokat kértek gazdáiktól.
Alexandru Ciocaș és Ghiță Ciobanul nem tudta felmutatni a két állatra az állatmozgási űrlapokat, sem a fajberbécs eredetigazolását. A rendellenesség miatt büntetést kaptak a hatóságtól.
Petre Daea miniszter azt ígérte, jövő évtől egyetlen törzskönyvezett berbécs eladását sem engedélyezik, ha azok nem voltak előzőleg tesztelve.
A tüntető, magukat „igazi juhászoknak” valló gazdák másik követelése a juhok termeléshez kötött támogatására vonatkozott. Azt kérték, a hozzávetőleg 25 euró juhonkénti támogatást minden állat kapja meg, nem csak a fajtiszták vagy a törzskönyves berbécsekkel fedezett egyedek. Kérésükre nem kaptak választ.
Azt is felvetették, sok esetben a községi legelőket olyan személyek bérelték, akik tulajdonképpen nem foglalkoznak állattartással, csupán a támogatásokat veszik fel. Ennek következtében legelő nélkül maradnak az állattartással ténylegesen foglalkozó gazdák. Petre Daea erre azt válaszolta, megváltoztatják a legelők törvényét.
A törzskönyvezés folyamatáról
A Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesülete a cigája juhfajta törzskönyvvezetője. Tekintettel a törzskönyvezés körül felvetődött gondokra (amelyeknek van valós alapjuk is, vallják egyes juhtenyésztők – szerk. megj.), Kinda Zalán állattenyésztő mérnököt, az egyesület törzskönyvvezetőjét a törzskönyvezés folyamatáról kérdeztük. Jó tudni, hogy idén novemberben lép életbe az unió 2016/1012-es számú rendelkezése, amely az állatállományok teljesítményvizsgálatát, törzskönyvezését és a vonatkozó dokumentumok kibocsátását, illetve formáját is szabályozza – emelte ki Kinda.
Az első lépés, hogy a gazda kérje állománya ellenőrzésbe (hivatalos teljesítmény-ellenőrzés – COPZ) való felvételét. Ezt megelőzően az állományt küllemi bírálatnak vetik alá, a fajtajelleget hordozó állatok kerülnek kontrollba. A gazda ugyanakkor tagja kell legyen a juhtenyésztők egyesületének. Ha a születendő bárány apja törzskönyves berbécs, akkor a megfelelő eredményeket hozó teljesítményvizsgálat után C típusú törzskönyvet kaphat. (A típusú törzskönyvet kapnak azok az egyedek, amelyeknek apja és anyja is törzskönyvezett, B típusút azok, amelyek szülei törzskönyvezettek, de a felmenők között hibás fajtajellegű állat is van, D törzskönyvet pedig azok az egyedek, amelyek eredete nem ismert, de a teljesítményvizsgálaton jól teljesítettek – szerk. megj.)
A teljesítményvizsgálat során a fajta függvényében követik a megtermelt tej mennyiségét, a súlygyarapodást, a koránérőséget és a szaporaságot, de a fajtajelleg-bírálatot is elvégzik. Ha az eredmények jók, az állat megkaphatja a megfelelő kategóriájú törzskönyvet – tudtuk meg Kinda Zalántól.