A Hegedűs Enikő művészettörténész által szerkesztett, a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület által idén kiadott Szent László király – Erdély védőszentje című, gyönyörűen illusztrált tanulmánykötetet mutatták be tegnap este Gelencén a felszegi Szent Imre műemlék templomban, azelőtt hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Szent József-plébánián. Jelen volt a kiadó vezetője, a szerkesztő, és Jánó Mihály művészettörténész, a háromszéki szerző.
A sepsiszentgyörgyi találkozón Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó vezetője vállalta a moderátori szerepet, és kérdezte társait. Kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy náluk jelenhetett meg ez a remek könyv.
Hegedűs Enikő, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyházművészeti referense az adatgyűjtésről beszélve jelezte, jó egy évbe telt, míg Kristó Róbert fotográfussal bejárták a 120 helyszínt, hisz a gyulafehérvári egyházmegye, a középkori Erdély területe nagy. Céljuk az volt, hogy széles körben népszerűsítsék azokat az adatokat, amelyek eddig csak a szakmabeliek számára voltak ismertek. Elsősorban művészettörténeti szempontból igyekeztek körüljárni a témát.
A szerkesztő bemutatta a társszerzőket és vázolta témáikat. Bernád Rita Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főlevéltárosa a plébániai pecséteken fennmaradt Szent László-ábrázolásokról értekezik. Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész, falképszakértő a Szent László király-legenda székelyföldi templomokban levő falképeiről közöl tanulmányt. Kiss Loránd falképrestaurátor Medgyes környéki szász templomokban nemrég feltárt Szent László-ábrázolásokat mutat be. Szabó Tekla művészettörténész a magyar szent királyok ábrázolását mutatja be a középkori Erdély templomaiban, hiszen Szent Lászlót gyakorta ábrázolták Szent István királlyal együtt. Ő maga a teljes egyházmegye területén fellelhető Szent László-ábrázolásokat leltározta fel a legkorábbiaktól a nemrég felavatott szobrokig.
Mielőtt rátért a falképek bemutatására, az Orbán Balázs-díjjal frissen kitüntetett Jánó Mihály művészettörténész kiemelte, ez a kötet az egyetlen, ami az egész magyar nyelvterületen, beleértve Magyarországot is, eddig megjelent a Szent László-év kapcsán. Hangsúlyozta azt is, hogy a Szent László-legenda falképciklusa a leghosszabb, legkörülírtabb-rajzoltabb profán hősről – királyról – szóló falképsor, ami Európa templomaiban megjelent. (Nyugaton vannak ennél hosszabbak, de azok szentek életéről szólnak.) Jánó Mihály kiragadta a falképciklus alapjául szolgáló kerlési ütközetet s annak dátumát, 1068-at, hiszen ez jelentette a későbbi Szent László karrierjének, történelmi szerepének kezdetét.
