A Kárpát-medence elcsatolt területein eltérő ütemezésben ugyan, de már néhány éve működik a magyar állam által indított gazdaságfejlesztő támogatás. Vajdaság, Kárpátalja, Mura-vidék után másfél éve Erdélyben elsőként a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Programot hirdették meg. Kozma Mónikát, a program lebonyolításával megbízott Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét a készülő székelyföldi programról, az eddigi erdélyi eredményekről, tapasztalatokról kérdeztük.
– Az Erdély különböző régióira meghirdetett, illetve folyamatban lévő támogatási programok után hamarosan kiírják a székelyföldi gazdák számára is a magyar állam által indított gazdaságfejlesztési programot. Megszületett-e a döntés, mikorra várható a kiírás?
– A Pro Economica Alapítvány célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, és ennek eszköze az a gazdaságfejlesztési program, amelynek első állomása volt a Maros-Mezőségi Program. Jelenleg éppen zajlik – október 8-án jelent meg a pályázati kiírás – ennek folytatása, azaz a Kolozs-Beszterce megyei mezőségi településeket magában foglaló program a következő pályázati kategóriákban: mezőgazdasági erőgépek és kapcsolható eszközök, mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, valamint tenyészállatok beszerzésének támogatása jogi és természetes személyek részére és egyéni vállalkozók, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatása. A 2019-es költségvetésben már szerepel az a támogatási összeg, amelynek keretei között egy egységes Székelyföldi Programot szeretnénk útjára indítani, és amely a három megye, Hargita, Kovászna, Maros településeit öleli fel. Egyelőre nem született még döntés a konkrét kezdési időpontról!
– Ebben a szakaszban lehet-e tudni, hogy milyen tevékenységeket támogatnak, mekkora összeg áll rendelkezésre egy-egy pályázatra?
– Éppen az előkészítése zajlik a Székelyföldi Programnak, amelybe bevontunk szakértőket, civil szervezeteket, önkormányzati vezetőket, így amíg nem ér véget ez a munka, és nem tudjuk levonni a megfelelő következtetéseket a gyűjtött adatok és szakmai vélemények alapján, elsietett lenne bármi olyan döntés, ami már konkrét feltételeket vagy összegeket szab meg.
– Sikerrel jártak a már lezárult pályázatok? Milyen tapasztalatokat szereztek?
– A már lezárult Maros-Mezőségi Programban összesen 495 pályázatot támogattunk, 21,4 millió lej értékben (a számszerű adatok kategóriánként a mellékelt ábrán láthatók). A legnagyobb számú pályázat a mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyektől érkezett, ez is igazolja azt, hogy a Mezőségen, de Székelyföldön és Erdélyben is a családi gazdálkodók nagy számban vannak jelen, és ezeknél a kis területen gazdálkodó családoknál nagy szükség van egy hasonló típusú támogatási formára. Tapasztalatunk szerint ezzel a programmal mind a befogadó állam, mind a pályázó, mind pedig a támogatást nyújtó állam elégedett lehet, hiszen gazdasági értelemben véve úgynevezett win-win szituáció jön létre. A pályázó egy egyszerűsített és nem utolsósorban magyar nyelvű pályázat keretében tud vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, a befogadó államnak jelentősen nőnek az adóbevételei, és nem utolsósorban erősödnek azok a helyi cégek is, akiktől a pályázók vásároltak/vásárolnak. És végül a támogatást nyújtó állam esetében növekedhet az export, hiszen sok esetben a pályázók nem belföldről vásárolnak eszközöket.
