Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke azzal indokolta a sajtótájékoztató összehívását, hogy az utóbbi időben egyre ritkábban hallunk a romániai restitúcióról, a kormány, a sajtó, a közvélemény nem foglalkozik már a kérdéssel. Ezért is tartották fontosnak sajtó elé tárni azokat az időközben letett dokumentumokat, amelyek a Mikó-kollégium tulajdonjogát tisztázzák. Kató Béla szerint vészjósló előjel, hogy a „Református Székely Mikó Kollégium” feliratot tartalmazó emléktáblát, amelyet néhány éve a helyi önkormányzat állított az intézmény bejáratánál, múlt héten Dan Tanasă pere következtében eltávolították. „Szomorú, hogy ide jutottunk, hogy az emlékekről sem szabad beszélni. Számunkra ez fájdalmas, és jelzi a hazai állapotokat, hogy milyen helyzetbe jutott egyházunk és az erdélyi magyar közösség. A visszaszolgáltatás néhány éve teljesen leállt, nem tudunk haladni, csak negatív válaszokat kapunk” – fejtette ki.

Az elvégzett komoly jogtörténeti tudományos vizsgálat eredményeit, a zárt dossziék dokumentumanyagát, a felmerült jogi problémákat, érveket, amelyek az egyházkerület tulajdonjogát bizonyítják, dr. Veress Emőd mutatta be, aki szerint a dokumentumok más visszaszolgáltatási perekben is felhasználhatók lesznek. A szakember rámutatott: ez a második Mikó-per. Az első büntetőjogi jellegű volt, amelyben alapfokon ugyan megállapították, hogy az EREK nem tulajdonosa a Székely Mikó Kollégium épületének, másodfokon azonban a Ploieşti-i Ítélőtábla kimondta, hogy ezzel az épület tulajdonjogi kérdését nem rendezte, polgárjogi szempontból kell a kérdést megoldani. Így az egyház újra kérte a visszaszolgáltatását, és mivel ezt elutasították, pert indított. Ebben a perben várható végső döntés csütörtökön.

Albert Levente felvétele

A Székely Mikó Kollégium restitúciós ügyében a problémát az jelenti, hogy – mint megannyi más egyházi ingatlan esetében – a 19–20. század fordulóján végzett első telekkönyvezés során tulajdonosként nem az egyházat jegyezték be, hanem az „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (Evangéliumi Református) jelenik meg – közölte Veress Emőd. A kor telekkönyvezési gyakorlatának felelt meg, hogy nem a tulajdonost, hanem a célt, az ingatlan rendeltetését rögzítették a telekkönyvben, más egyházi tulajdonokat többek között „harangozói állás”, „tanítói hivatal”, „kántori hivatal” vagy „papilak” bejegyzéssel telekkönyveztek. Később az ingatlanok eladásakor jelenthetett gondot, hogy kinek jár a vételár, ezért a magyar igaz­ságügyi minisztérium 1911-ben rendeletben mondta ki, hogy ezek a telekkönyvi bejegyzések nem elég pontosak, ki lehet igazítani és az egyház tulajdonaként lehet telekkönyvezni az így bejegyzett ingatlanokat. Hasonló rendeletet adott ki 1911-ben a magyar oktatási minisztérium is. Az így bejegyzett ingatlanok egyházi tulajdonát erősítette meg két olyan jogerős ítélet is, amelyeket a telekkönyvi hivatal ellen hoztak, amikor illetéket próbált behajtani a tulajdonosra vonatkozó bejegyzés módosítását kérő egyházaktól. A Mikóra vonatkozó 1902-es telekkönyvi bejegyzés módosítását azonban nem kérte a református egyház – szögezte le Veress Emőd. Ennek ellenére a Tria­non utáni román állam is számtalan dokumentumban elismerte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ingatlanai az egyház tulajdonát képezik. Az 1925-ös magánoktatási törvény alapján a román állam 1928-ban bocsátotta ki a gimnázium működési engedélyét. Ez kimondta, hogy az iskola a református egyházkerület tulajdona.

Az ingatlan 1948-as államosítása előtt a Román Nemzeti Bank vizsgálta meg az ingatlanok jogi helyzetét, akkor is a református egyház került tulajdonosként az iratokba. Az államosító iratban is az állt, hogy a református egyháztól veszik el az ingatlanokat.

Az egyházi jogász az első visszaszolgáltatási perről is beszélt. Az alapfokon eljáró Brassói Táblabíróság két érvet emelt ki a korrupcióellenes ügyészség vádiratából, amelynek alapján elítélték az iskola korábbi visszaszolgáltatását elrendelő bizottsági tagokat (Markó Attila képviselőt, Marosán Tamás egyházi és Silviu Clim igazságügyi minisztériumi jogászt), és ezek alapján hozta meg az ítéletét. Ezek szerint az iskolát a református egyház 1870-ben átadta a városnak, mert nem volt pénze fenntartani, másrészt viszont a tanintézet állami segélyt kapott, ezért állami intézménnyé vált. „Ha állami iskola lett volna, miért kellett volna államosítani?” – kérdezte Veress Emőd. Hozzátette: a református egyház 1870-ben valóban átadott Sepsiszentgyörgy városának egy iskolát, de az nem a Székely Mikó Kollégium, hanem egy általános iskola volt. Azt is elmondta: a korabeli jogszabályok szerint az állam akkor vált egy iskola fenntartójává, ha a fenntartási költségek több mint felét fedezte. Ez azonban nem vonatkozott az iskolaépület tulajdonjogára, és a Székely Mikó Kollégium esetében nem érte el az állami támogatás a fenntartási költségek felét.

Mivel az alapvető jogi probléma 1900-ban keletkezett a telekkönyvezéssel, az egyházkerület jogászai állásfoglalást kértek Magyarország igazságügyi minisztériumától. Ez a 2016-os dokumentum kimondja, hogy helyesen értelmezték a telekkönyveket. Az egyházkerület kollégiumainak telekkönyvezési módja azonos, a restitúciós folyamat során a Mikó-ügy előtt ez nem merült fel problémaként. A restitúciós bizottság a kollégiumok kapcsán megállapította, hogy az EREK jogosult saját nevében a visszaigénylésre. Végleges bírósági határozatok is vannak, amelyek kimondják, hogy az EREK a Mikó-kollégium tulajdonosa. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék is állást foglalt a kérdésben: 2010-ben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kapcsán megállapítja, hogy az EREK egykori tulajdonosként jogosult az iskola visszakérésére.

Kató Béla a sajtótájékoztatón elmondta: azt megelőzően, hogy a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a korrupcióellenes ügyészség vizsgálta volna, az állam intézményei nem vonták kétségbe az egyházi tulajdonjogot a nehezen értelmezhető telekkönyvi bejegyzések miatt. Azóta viszont a restitúciós kérvényeket rendre erre hivatkozva utasítják el. A sajtótájékoztató után azt nyilatkozta: ha a bíróság végre figyelembe veszi az egyház érveit, akkor meg kell változtatnia az első fokon hozott ítéletet, és vissza kell szolgáltatnia a sepsiszentgyörgyi kollégium épületeit.