Klaus Iohannis fontosnak tartja, hogy Európa „két tüdővel lélegezzen”, egy „nyugati és egy keleti tüdővel” egya­ránt. Kijelentette: Európa közös jövője egységének megőrzésében rejlik, amely nem szenvedhet kárt, nem kerülhet veszélybe. Olyan unióra van szükség, amely nem mond le egyetlen állampolgáráról és tagállamáról sem, amely nem enged senkit sem lemaradni. Ennek érdekében a kohéziót meg kell újítani és meg kell erősíteni. Az ugyanis nemcsak az újonnan csatlakozott államokat segíti, nemcsak a gazdasági lemaradást akarja felszámolni, hanem közelíti a tagállamokat egymáshoz, és nagyobb egységet hoz létre az unió keretein belül – mondotta. A román államfő szerint a gazdasági biztonság legalább olyan fontos, mint a határok biztonsága. Mindkét esetben átfogó intézkedésekre van szükség a jövő és a fellendülés érdekében, csak így lehet megfelelő válaszokat adni a jelentkező kihívásokra.

A migráció kérdéskörével kapcsolatban elmondta, nagyon gyorsan közös szakpolitikát kell kialakítania Európának, különben súlyos problémákkal kell szembenéznie. „Meg kell erősíteni a polgárok biztonságérzetét, ugyanis komoly kihívások jelentkeznek a belső biztonság területén, és jobban kell ügyelni a terrorizmus, a radikalizmus elleni küzdelemre is” – szögezte le. Véleménye szerint Európa mindeddig csak reagált a válságokra, a jövőben azonban megelőző politikát kell kialakítania, „proaktívan” kell cselekednie. „Egy-egy válságra reagálni és kezelni azt nem elegendő. Meg kell előzni mindenfajta fenyegetést, és elébe kell menni a válságoknak” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy biztonságos és erős Európai Unió egy kibővített uniót jelent, amely erőt kölcsönöz politikai értelemben és a versenyképesség területén egyaránt. A bővítés nagyobb biztonságot és jólétet eredményez Európa számára, amely most nehézségekkel küzd. Krízisek, terroristatámadások fenyegetik, és a populista mozgalmak megjelenésének kihívásai jelentkeznek. Az uniónak ki kell állnia a közös értékek, a kohézió és a szolidaritás mellett, amelyeket újra „helyzetbe kell hoznia” egy új jövőkép kialakítása által, a 2019 májusában Nagyszebenben tervezett uniós csúcstalálkozó pedig segít majd abban, hogy egy erősebb, egységesebb Európai Unió jöjjön létre alapértékei mentén.

„Románia számára alapvető nemzeti célkitűzés, hogy mielőbb csatlakozzon az euróövezethez, amint minden feltétel teljesül”, és hasonlóan fontos cél a schengeni csatlakozás is – mondta még Iohannis, aki szerint a román állam fennállásának száz éve alatt a polgárok „fontos leckéket” sajátítottak el (...), és ezek közül a demokrácia a legfontosabbak közé tartozik. „A polgári értékeket valló román nép bebizonyította, hogy szükség esetén kiáll a jogállam és a demokrácia védelmében”, a fiatal generáció hisz Európában, pozitív és optimista szellemben vesz részt az Európa jövőjéről folytatott vitában – tette hozzá. Iohannis szerint ma Románia egy jövőbe tekintő, dinamikus ország, az egyik román cég évek óta világviszonylatban piacvezető a kibernetikai biztonság területén, és Románia egy aktív Európát támogat, amely beruház polgárai biztonságába. „A román határ képezi az unió egyik leg­hosszabb külső határát, ezért számunkra meghatározó fontosságú a biztonság” – hangsúlyozta. Felidézte Románia uniós csatlakozását, és kijelentette: „Románia polgáraival együtt büszke vagyok román és egyúttal európai uniós állampolgárságomra”.

Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nemcsak román, hanem európai ünnep is – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, megismételve korábbi kijelentetését, amely szerint Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az áruk és emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez.

A román kormánynak és a parlamentnek küldött üzenetében aláhúzta: a csatlakozást nem szabad veszélyeztetniük az által, hogy hátat fordítanak vagy eltávolodnak a jogállami elveknek.

Klaus Iohannis később – az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival tartott közös sajtótájékoztatóján – reagált Jean-Claude Juncker kijelentésére: „Ami engem illet, a világon semmiért sem vagyok hajlandó engedni az igényszintemből, ami a jogállamiságot vagy a romániai igazságszolgáltatást illeti. A jogállam jogállam kell hogy maradjon, az igazságszolgáltatás független kell hogy maradjon, és a romániai demokrácia semmiféleképpen nem támadható meg. Ez az én álláspontom, bármi is történjen. Másrészt egyértelmű, hogy Romániában mindenki megérti az Európai Tanács elnökségének fontosságát. Én is és a jelek szerint a kormány is felkészült arra, hogy az elnökség sikere érdekében együtt dolgozzunk, együttműködjünk, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy csökkennek a standardjaim az igazságszolgáltatás reformját illetően. Erről a kérdésről Romániában továbbra is élénk vitát fogunk folytatni, de Románia elnöksége decens és sikeres lesz, és ebben az ügyben intézményi szinten együtt fogunk működni”.

A magyarság jogaira figyelmeztettek

A hozzászólók közül Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő arra kérte a román államfőt, hogy Európa jövője érdekében Magyarországgal és a visegrádi országokkal összefogva kelljen védelmére az európai értékeknek, keresztyén identitásának, a nemzetek szuverenitásának, Románia centenáriumi időszakában pedig ne csak a korrupcióval, hanem a „nacionálkommunista gyökerű magyarellenességgel” szemben is védelmezze a jogállamiságot, hogy „a magyarság ne jusson az elfogyatkozott erdélyi szászok sorsára, akiket a Ceauşescu-diktatúra űzött el szülőföldjükről”. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a román politika megosztja a helyi társadalmat, és arra kérte a román államfőt: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egyetlen polgár se érezze magát másodrendűnek saját országában, „tartsa és tartassa tiszteletben a kisebbségek jogait anyanyelvükhöz, szimbólumaikhoz, tulajdonukhoz, szülőföldjükhöz”.