A taláros testület szerint a hivatali visszaélés meghatározása hiányos, korlátozása alaptörvénybe ütközik, akárcsak a befolyással való üzérkedés és a hamis tanúzás újrafogalmazása. A legvitatottabb rendelkezés úgy módosította volna a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lehetett volna büntethető, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz. Alkotmányosnak ítélték ugyanakkor a hivatali gondatlanságnak a büntetőjog alóli kivonását (arra hivatkozva, hogy a törvényhozónak joga van eldönteni, mit büntet és mit nem), és a szervezett bűnözői csoport fogalmának újraalkotását. Az alkotmánybírósági ítélet végrehajtása kötelező, ezért a parlamentnek ismét meg kell vitatnia a törvényt, és összhangba kell hoznia az alkotmánnyal.