Egy 120 éves erdőről van szó, amely a sepsiszentgyörgyiek szívéhez nőtt, ezért is tiltakoztak tavasszal az ott folyó munkálatok ellen – közölte Czimbalmos-Kozma Csaba, aki a város erdőgazdálkodással kapcsolatos adatait is ismertette. A megyeszékhely adminisztratív külterülete 7264,15 hektár, ebből 1774,95 erdő, amely több tulajdonos között oszlik meg: 1244 hektár a város tulajdona, 271,68 hektár a Szemerja-Görgő Közbirtokosságé, 69,86 az egyházaké, 53,7 a kilyéni Nagyárnyék Közbirtokosságé, a többi pedig az államé. A városi erdőket a Hatod Magánerdészet gondozza, azóta van jövedelem, bár sohasem termelik ki az egy évre jóváhagyott famennyiséget: 2016-ban 6500 köbméter helyett nem egészen 4200-at, 2017-ben 8136 köbméterből 5573-at, idén pedig október 15-ig az egész évre szóló 5829 köbméterből 5058-at.

A kitermelt fából évente 3–4 ezer köbméternyi tűzifát a lakosságnak adnak el kedvező áron, 600 köbméter hulladékfát az őrkőieknek utalnak ki; a többit – ami értékesebb, feldolgozható anyag – versenytárgyalással értékesítik. Ebből a tevékenységből 2017-ben 337 ezer, idén október 17-éig pedig 550 ezer lejnél több nyereség származott, ami a város költségvetését gyarapítja. Czimbalmos hangsúlyozta: minden erdőtulajdonos a szakminisztériumban jóváhagyott tízéves üzemterv alapján végezhet favágást vagy más munkálatokat.

A Pacé oldalán jelenleg 20 és 120, sőt, 150 éves fákból – zömmel bükkből – áll az erdő, utóbbiak nem értékesek, mert már korhadásnak, száradásnak indultak. Egy részüket kivágták a tavasszal, a többi is ki van bélyegezve, de miután a lakossági tiltakozás nyomán a tulajdonos önkormányzat leállította a munkát, félbemaradt a fiatalítás – magyarázta Székely László, aki azt is elmondta: 35 éve dolgozik a szakmában, de ilyen helyzetbe még nem került, hogy a lakosság, a helyi hatóságok és még a politikusok is beleszóljanak a roppant szigorú szabályok szerint végzett erdőgazdálkodásba. Céljuk nem a tarvágás – ilyent egyébként csak a fenyvesekben és legtöbb három hektáron végezhetnek, utána pedig újraültetik a területet –, sőt, annál is kevesebbet vágnak ki, mint amennyit évente nő az erdő. Ezen a parcellán is úgy dolgoztak, hogy fiatal erdő maradjon a régi fák helyén – mondja, és mutatja is, hol nő az új bükkös, amely sűrűségével nagyobb védelmet nyújt például a szél ellen is a közelben lakóknak.

A legelő alsó részén végeztek a gyérítéssel, fent és az út felől kellene még olyan húsz százalékát kivágni a fáknak ahhoz, hogy szépen tudjon fejlődni az utánpótlás. Ha ezt nem teszik meg most, néhány éven belül kidőlnek maguktól ezek a nagy fák, és akkor nagyobb lesz a kár – hangsúlyozta.

Azt is elmondta, hogy a meglévő tízéves üzemtervet nem lehet megszegni, sem félig betartani, ezért nem tudja, milyen törvényes módon lehet lemondani a Pacé már megbélyegzett fáinak kivágásáról, amit – ismételte meg – szakmai szempontból sem tart indokoltnak. Hozzátette: Romániában egyedi helyzet, hogy a rászoruló lakosságot (az őrkőieket) olcsón kiszolgálják hulladékfával (habár ez sem mindig ér eredeti céljához, de ezért az a hibás, aki tőlük vásárol), az is ritka, hogy egy tulajdonos nem akarja az egész megengedett mennyiséget kitermelni, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit nem vágnak ki: az erdővel éppen annak jó minősége érdekében kell gazdálkodni. Háromszéken egyébként szerinte nem folyik illegális fakitermelés, rablógazdálkodást is kevesen folytatnak.

Az államosítás előtt a jelenleginél egyharmaddal több erdeje volt Sepsiszentgyörgynek, mint most, s bár jó lenne újra növelni, a törvények nem engedik meg a legelőterületek beültetését, még azt a fát is ki kell irtani, amely magától kezd nőni – közölte Csákány László, aki szerint fára nagyobb igény van, mint fűre, a legelő állatok ugyanis eltűntek a városból. A szemerjai közbirtokosság elnöke szerint kétszáz éve már úgy beavatkoztunk a természet dolgába, hogy most már az erdő érdekében, annak védelmére kell gazdálkodni – ez azonban egyre növekvő költségekkel jár, és minden kiadás az erdőt terheli. Az 1800-as évek elején még száz évre készítettek üzemterveket, ma folyamatosan csökkentik a vágható erdő korhatárát – közölte –, ezért szemléletváltásra van szükség az emberek és a hatóságok részéről is.

A Pacé melletti erdősáv további sorsa kapcsán az érintett felek abban maradtak, hogy keresni fogják a mindenki számára elfogadható megoldást.