Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott Kulcsár-Terza József képviselő meghívására Baróton és Sepsiszentgyörgyön részt vett az Autonómia vagy megalkuvás címmel szervezett fórumokon csütörtökön. A Magyar Országgyűlés egykori elnöke szerint az Európai Uniónak foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek helyzetével, olyan intézkedések sorát kell hoznia, amelyek garantálják megmaradásukat szülőföldjükön. A körút sepsiszentgyörgyi állomásán Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa elítélően szólt a megyei tanács legutóbbi ülésén történtekről, amikor a román tanácstagok nem voltak hajlandóak az 1956-os forradalom áldozatai előtt tisztelegni.
Siker, hogy tárgyaltak az autonómiáról
A baróti művelődési ház kistermében összegyűlt mintegy ötven érdeklődőt Román Attila, Kulcsár-Terza József helyi irodavezetője köszöntötte, majd néhány, közösségünket érintő kérdéssel szemléltette – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, ismét államosítás előtt álló erdeink sorsa –, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a román hatalom packázásainak, ezért is fontos lenne, hogy ügyeinkben mi magunk tudjunk dönteni.
Kulcsár-Terza József azt kérdezte az egybegyűltektől, jól tette-e, hogy tavaly év végén egyéni kezdeményezésként benyújtotta Székelyföld Autonómiastatútumát. Azért kérdezi – mondotta –, mert többen időszerűtlenek tartották cselekedetét, és bírálták emiatt. A maga részéről sikernek tartja, hogy Románia parlamentjének több bizottsága is tárgyalta azt, miképpen azt is, hogy nem mindegyik román képviselő utasította el gondolkodás nélkül: volt, aki voksoláskor tartózkodott, sőt, akadt olyan is, aki gratulált kezdeményezéséhez, s azt firtatta, miért csak most, ilyen későn történt meg a székelyföldi magyarok óhajaink megfogalmazása.
Foglalkozni kell az őshonos kisebbségek követeléseivel
Szili Katalin köszönetet mondott Kulcsár-Terza Józsefnek, amiért a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott okiratot beterjesztette. Úgy vélte, semmi ördöngösség nincs abban, hogy a magyarság autonómiát akar: semmivel sem kért többet, mint amit az Európai Unióban több helyen is megadtak. Szili Katalin bírálta az Európai Uniót, amiért többet foglalkozik a migránsokkal, mint az őshonos kisebbségekkel.
Megengedhetetlen, hogy az EU-ban 50–60 millióra tehető őshonos kisebbségek jogos követelését nem hajlandóak érdemben tárgyalni, arra hivatkozva, hogy az a nemzetállamok hatáskörébe tartozik.
Szili Katalin szerint ilyen helyzetben felértékelődik a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, valamint a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezése, amelyek arra kényszerítik az Európai Uniót, hogy foglalkozzon a kisebbségek kérdésével. Ide sorolható még Csáky Pál felvidéki képviselőnek az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló javaslata, amelyet az Európai Parlament februárban elfogadott, valamint az a határozattervezet, amelyet ugyanebben a témában a szintén felvidéki Nagy József terjesztett be, és a kisebbségek számára minimálisan biztosítandó jogokat rögzíti.
A miniszterelnöki megbízott szóvá tette Jean-Claude Juncker EB-elnök minapi kijelentését, amely szerint Erdély és Románia egyesülését egész Európának kellene ünnepelnie. Szili Katalin úgy vélte, Juncker valószínűleg „isiász hatása alatt” tette Magyarországot és kiváltképp az erdélyi magyarságot vérig sértő kijelentését, szerinte az EB-elnök „sajátos amnéziában” szenved, ha nem emlékszik azokra a folyamatokra, amelyek a román egyesülés egyoldalú kinyilvánításától az Erdély elcsatolását kimondó 1920. június 4-ei békediktátumig tartottak.
Szili Katalin úgy fogalmazott, a magyar kormány a jövőben is támogatni fogja az erdélyi magyarság megmaradását szülőföldjén, és ezért kész akár gazdaságilag is cselekedni, hiszen a cél az, hogy „itt ne csak holnap, hanem száz év múlva is magyarul szóljanak és magyarul imádkozzanak”.
Köszönet a vállalásért
Kulcsár-Terza József a fórum elején vitaindítóként felvetett gondolatát – jól tette-e, hogy egyéni kezdeményezésként benyújtotta Székelyföld Autonómiastatútumát – többen is készek voltak megválaszolni. Keresztes Árpád a magyar hadsereg erdővidéki bevonulásával kapcsolatos emlékeit idézte fel, majd az RMDSZ-t marasztalta el, mondván, a tulipán hagymája rothadt, hiszen politikusai inkább készek a megalkuvásra, mint a magyarság karakán képviseletére. Köszönet illeti viszont Kulcsár-Terzát, amiért cselekedett. Szabó Miklós, az SZNT erdővidéki elnöke a statútum beterjesztését több mint szükségesnek nevezte, úgy vélte, már rég meg kellett volna tenni. A székelyszáldobosi Benkő Béla úgy vélte, Magyarországnak sokkal körültekintőbbnek kellett volna lennie, amikor az erdélyi magyarság jogainak szavatolása nélkül engedte, hogy Románia az Európai Unióhoz társuljon.
Szili Katalin válaszában úgy fogalmazott, Románia a „kisebbségi vizsgát” sikerrel vette, s nem volt hihető, hogy egy olyan ország, amellyel egy közösséget alkotunk, nem az elfogadott szabályok szerint fog eljárni. Krizbai Imre nyugalmazott református lelkipásztor a kormánymegbízottnak megköszönte, hogy Németh Zsolt, Orbán Viktor és Kövér László nyomába lépve felkereste Barótot, majd Erdővidéket az autonómia földjének nevezte, és beszámolt az innen indult belső népszavazásunkról, amelynek során a tájegység jóformán minden háztartását felkeresték, kikérték az itt élők véleményét, hogy a székelység számára fontos-e az önrendelkezés megteremtése. Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei tanácsosa úgy fogalmazott, mivel egyszer nyilvánosan vonta kétségbe, hogy Kulcsár-Terza József Bukarestben bármi eredményt is el tudna érni képviselőként, ezért úgy tartja helyesnek, ha megkövetése is ugyanúgy történne: Székelyföld Autonómiastatútumának beterjesztése igenis nagy lépés, s bátor tett az is, hogy mindezt egyedül, az RMDSZ-es honatyák nélkül vitte véghez.
Szili Katalin összefogásra buzdította az erdélyi magyar pártokat: nemzetünket érintő ügyekben egységes álláspontot kell kialakítani, s azt következetesen képviselni mindenkinek felelőssége.
Arra intette a pártokat, hogy vonják be a munkába az 1990 után született és már az EU-ban szocializálódott fiatalokat, ugyanis huszonöt év után közeledik az őrségváltás ideje.
Kollektív jogok járnak a magyarságnak
Sepsiszentgyörgyön a Vártemplom közösségi termében Kulcsár-Terza József és Szili Katalin mellé Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa csatlakozott. Míg előbbi két előadó nagyrészt megismételte a Baróton elhangzottakat, Kalmár az európai kisebbségekről, az őket megillető jogokról, Európa világban való helykereséséről és Magyarország Romániával és Ukrajnával való kapcsolatáról beszélt.
Sepsiszentgyörgyön a Vártemplom közösségi termében tartottak közéleti fórumot
A miniszteri biztos szerint a mai magyar kormány eleget tesz az Alaptörvényben foglaltaknak, és minden magyarért felelősséget vállal, éljen az határon belül vagy kívül. Jól működik a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program is, s igyekeznek támogatni a vállalkozókat, akik sikerességén is múlik, hogy fiataljaink itthon megtalálják-e számításaikat.
Sajnálatosnak tartja viszont, hogy bár a világháború már bő hetven éve véget ért, egyesek úgy gondolják, vannak győztesek és legyőzöttek, és nem tisztelnek, nem fogadnak el minket, pedig kultúrájuk fejlődéséhez igencsak jótékonyan járultunk hozzá egykor – utalt a megyei tanács legutóbbi ülésén történtekre, amikor is a román képviselők nem voltak hajlandóak az 1956-os áldozatok emléke előtt tisztelegni. „Csak egyenlő rangú nemzetekről beszélhetünk – jó lenne tehát, ha a történelemórákon nem csak az egyik, hanem mindegyik fél szemszögét ismertetnék, s kitérnének a csaták hosszú távú következményeire is. Ha nem így cselekszenek, a régmúlt sebei újra és újra fel fognak tépődni, és a konfliktusok újratermelődnek” – jelentette ki. Nézete szerint Romániának el kellene fogadnia, hogy az erdélyi magyarság államalkotó nemzetiség, és egyúttal biztosítania kellene számukra az önrendelkezés jogát. Európa nem egy országa adott kollektív jogokat kisebbségeinek, s a kiválóan működő autonómia miatt hátrányt senki sem szenvedett, csak győztesei vannak azoknak a történeteknek – mondotta.
Hibaként tartja számon, hogy az EU nem akar részt venni az őshonos kisebbségek sorsának rendezésében, mint ahogy azt is, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet olasz nemzeti kisebbségi főbiztosa, Lamberto Zannier nemrég azt ajánlotta a kisebbségeknek, integrálódjanak a nemzeti társadalomba. Kalmár szerint nem a kisebbségek önfeladása mellett kellene kardot törnie – hiszen kollektív jogok biztosítása nélkül asszimiláció várna rájuk –, hanem a színes Európa megtartása mellett kellett kiállnia.
A kilencvenes évek elején nagyhatalmi nyomásra született, Magyarország által a szomszédos államokkal aláírt alapszerződésekről úgy nyilatkozott, hogy közülük a román és az ukrán az, amely szinte egyáltalán nem működik. A románokkal bár találkozgatnak, de az azokról készült jegyzőkönyvet utoljára 2009-ben írtak alá. A román fél például azt szeretné, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, a Batthyáneumról vagy a Mikó ügyéről ne tárgyaljanak. Ha ezekről nem, akkor miről? – tette fel a kérdést a miniszteri megbízott.
Mutassuk meg a magunk erejét!
A felvetésekhez Nagy Gábor, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke, Incze Zsolt református lelkész, Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Bálint József, az EMNP megyei elnöke és Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szólt hozzá. Szóba került a nemzeti ünnepeinken és pártjaink által szervezett megmozdulásokon való részvétel szükségessége, a fiatalok figyelmének a nemzeti ügyekre való terelése, politikusaink tevékenysége, pártjaink együttműködése, a közös képviselet, illetve a gyerekvállalás fontossága is. Zárószóként elhangzott: november 18-án, a centenáriumi székely nagygyűléskor Sepsiszentgyörgy főterén közösen nyilvánítsuk ki az önrendelkezés iránti igényünket.
