Feltétel, hogy a tároló alapterülete és térfogata megfeleljen az állatlétszámnak, kapacitása elegendő legyen a téli hónapokban (a gyakorlatban 5,5–6 hónap) termelődött trágya tárolására. Az őszi-téli időszakban ugyanis tiltott a trágya kiszórása a termőterületekre (november 1. és március 15. között). Amikor a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fok alatt van, a növény tápanyagszükséglete és a felszívódás lassú, így nagy a veszélye a nitritek és nitrátok bemosódásának a talaj mélyebb rétegeibe, szennyezve a talajvizeket.

A vidékfejlesztési ügynökség vezetősége többször próbált rendeletmódosítást eszközölni az egészségügyi minisztériumban, az ígéret és a módosítás tervezete megvolt, de sajnos az életbelépése elakadt. A 2014/119-es, a közegészségügyi és járványtani előírásokat tartalmazó rendelet szerint ugyanis a közepes (hatnál több szarvasmarhát tartó gazdaságok) és a nagyobb állattartó telepeknek a trágyatárolót az utolsó lakóháztól 500 méter távolságra kell felépíteni. Ez a gyakorlatban nagyon elhúzódó folyamat, mert legtöbbször a község külterületére esne, így meg kell változtatni a terület használati besorolását, kivenni a termőterület kategóriájából, majd építési engedélyt váltani. Az egészségügyi minisztérium honlapján tavasszal közzétették az új tervezetet, amely előnyös lett volna az állattenyésztők számára. A változtatás szerint a trágyatároló megépíthető lett volna a gazdaság, állattartó telep területén is, de legkevesebb 50 méterre a szomszéd lakóházától, elkerülve így a környezetszennyezést és a lakók egészségének veszélyeztetését. A trágyatárolót csak abban az esetben kellett volna 500 méterre megépíteni a lakóházaktól, ha több állattartó gazdaságot szolgál ki.

A vidékfejlesztési iroda szakemberei szerint a tervezetmódosítás a régiófejlesztési minisztériumnál akadt el, ők nem értettek egyet a változtatásokkal. Így az ügynökség kiutat keresett az állattenyésztők számára, és ezentúl a trágyatárolás két módozatát engedi meg a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatásánál: egyrészt a gazdaságban termelődött trágya elszállítását raktározás céljából olyan községbe, ahol létezik községi trágyatároló (ilyennel rendelkezik jelenleg például Uzon és Csernáton község). Ez esetben a pályázónak szerződést kell kötnie a trágya elszállítására a községgel, és gazdaságában ideiglenes kis tárolót kell építenie, amely biztosítja pár napra (az elszállítás napjáig) a raktározást. A gyakorlatban viszont ez a megoldás nem a legmegfelelőbb, hiszen a szállítás költséges, az illető község pénzt is kérhet a tárolásért, és a termelődött trágya így legtöbbször nem kerül vissza a gazdaság földjeire.

A másik módozat olyan egyéni trágyatároló létesítése, amelyhez nem szükséges építési engedély. Most megengedik, hogy egyszerű föld oldalfalú, vízhatlan anyaggal (pl. vastagabb fóliával) bélelt, ásott gödrökben tárolják a trágyát érlelés és komposztálás segítségével. Az egyszerű létesítmény esetében is be kell tartani az állatlétszám szerinti alapterület-, illetve térfogatszükségletet. Ebben az esetben feltétel, hogy az érlelt trágya csak a gazdaság saját területén kerülhet tápanyag-utánpótlásként a földekre. A trágyatároló nagyságának, kapacitásának kiszámítására az országos ügynökség honlapján (www.afir.info) megtalálható egy Excel-táblázat, amelynek segítségével a pályázó az alkalmazott tartási módnak, állatfajnak és kategóriának megfelelően megtudhatja, mekkora tárolót kell létesítenie.