Székelyföldi geológustalálkozó SepsiszentgyörgyönÖsszefogásra biztatják a földtanászokat

2018. október 31., szerda, Magazin

Huszadik alkalommal tartottak székelyföldi geológustalálkozót a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. A résztvevők – kutatók, egyetemi tanárok és egyetemi hallgatók – erdővidéki tanulmányi kiránduláson is részt vettek, a fórumon hazaiak és határon túliak mutatták be kutatási eredményeiket.

A mostani rendezvény jubileumnak is számít, hiszen huszadik alkalommal szervezték meg a Székelyföldi Geológustalálkozót, amely Sepsiszentgyörgyről indult, s az évek során több székelyföldi településen tartották, egyszer Aranyosszék is otthont adott a rendezvénynek. Számos fiatal geológus és szakmájában otthonosan mozgó kutató sorakozott fel ebben az évben is az ünneplők mögé. Előbb a környéket, annak látnivalóit keresték fel. A pénteki szakmai kiránduláson Előpatak ásványvízvilágával, az árapataki Retkes-árok elképesztően gazdag pliocénkori kövületlelőhellyel és annak feltárásával ismerkedtek. Őslénytan nélkül nincs geo­lógia, ezért nézték meg az Erdővidék Múzeumában kiállított gumós fogú őselefánt (masztodon) maradványát, az utóbbi évszázad egyik legmutatósabb fosszíliáját, amelyet a térségben találtak. Megtekintették a bodvaji vaskohót mint ipartörténeti emléket, gyűjteményüket az ott előforduló dobostortaopállal gazdagíthatták.

Szombaton a Székely Nemzeti Múzeumban elhangzottak a Székelyföld földtani kutatását taglaló előadások. E sorok írója is köszöntötte a vendégeket, név szerint felsorolva azokat a geológusokat, akik Háromszéken dolgoztak, ide kötődtek-kötődnek, és hozzájárultak a vidék földtani megismeréséhez. Köszöntőt mondott Baksa Csaba, az idén 170 éves Magyarhoni Földtani Társulat nyugalmazott elnöke, Szabó Csaba, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kőzettan–geokémiai karának tanszékvezetője, Vincze Péter, a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium földtani-természetvédelmi területeinek felelőse, valamint Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára.

A környezetünkhöz, térségünkhöz kapcsolódó dolgozatok közül megemlíthető Sümegi professzor csoportjának mun­kája: kutatásuk – kapcsolódva a régészethez – érdekfeszítő módon rajzolta meg Erdély holocénbeli környezettörténetét, hangsúlyozva: a további kutatások érdekében a geológusoknak össze kell fogniuk régészekkel, biológusokkal. Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Boér Hunor muzeológus közös tanulmányát a Szent Anna-tó térképi megjelenítéséről utóbbi mutatta be.

A Csomád legújabb vulkanológiai kutatásairól Karátson Dávid szólt, ismertetve fejlődéstörténetének magma­produkciós periódusait kálium-argon kor­adatok és vulkáni termékek mennyiségi vizsgálata alapján. Szentkeresztbányai Mihály István saját kutatásai és mérései alapján rajzolta meg a Szent Anna-tó fenékrajzát, mélységméreti térképét, rögzítve, hogy a tó legnagyobb mélysége 7–7,2 m között ingadozik.

A sepsiszentgyörgyi Kovács J. Szilamér Székelyföld feltárásra váró szénhidrogénkészleteiről beszélt, míg Unger Zoltán egyetemi docens kiemelte, a metánhidrátnak jelentős szerepe van az Erdélyi-medence gázainak képződésében. Papucs András a Rétyi Nyír keletkezésének egy változatáról értekezett, Rusz Otília Sepsiszentgyörgy éghajlati jellemzőit mutatta be hivatalos meteorológiai adatok alapján, a Szászrégenből érkező Szabó Artúr amatőr kutató a Lemhény vidékén talált kövült fatörzsekről számolt be. Silye Loránd, a kolozsvári egyetem Geológiai Intézetének munkatársa az erdélyi magyar tannyelvű, egyetemi szintű geológusképzés jelenét és jövőjét ecsetelte. Az elhangzott mintegy huszonöt tudományos előadásban még szó esett a Persányi-hegységről,  érdekes hazai parányőslénytani vizsgálatokról, a Föld éghajlatára veszélyes, ipari eredetű szén-dioxid föld alatti geológiai tárolókban történő hosszú távú/végleges raktározási lehetőségeiről, a parajdi kősó nyersanyag-kutatási jelentőségéről. A Csíkban élő Pásztohy Zoltán egy Marosfőn felfedezett, megkövült őskori trilobitaleletet (háromkaréjú ősrák) mutatott be.

A találkozó végén Szakács Sándor geológus-vulkanológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia tudományegyetem nyugalmazott tanárának felvetésére körvonalazódott, hogy sajátos jellege miatt folytatni kell a székelyföldi geológustalálkozókat, meg kell tartani azok tudományos jellegét.

A találkozón megemlékeztek az eltávozottakról is: Barót temetőjében a barlangkutató, geológus Dénes István síremlékére helyeztek virágot, Sepsiszentgyörgyön pedig László Attila geológus, egyetemi tanár sírját koszorúzták meg. A huszadik találkozó szervezését a sepsiszentgyörgyi Sikló Egyesület, személyesen Papucs András és a baróti Dénes Réka vállalta fel. A résztvevők arról is határoztak, hogy jövőre Szovátán tartják a Székelyföldi Geológustalálkozót.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2018-10-31: Sport - :

Húsz érmet szerzett a Shoto-Team (Karate)

Október 26–28. között a bulgáriai Albena adott otthont a X. Shotokan Karate WSF Európa-bajnokságnak. A megmérettetésen 16 országból közel 500 sportoló tette próbára magát az éremszerzés reményében.
2018-10-31: Magazin - :

Turistákat mentettek a Fogarasi-havasokban

Nyolc órát tartott két magyarországi túrázó éjszakai kimentése a Fogarasi-havasok egy veszélyes részéről – közölte tegnap reggel a Mediafax hírügynökség a Salvamont hegyimentő-szolgálat Szeben megyei vezetőjére hivatkozva.