A Nyugat a büntetlenség érzetét kelti Ukrajnában

2018. november 3., szombat, Világfigyelő

A nyugati országok azzal, hogy nem nyíltan, hanem csak bizalmasan vetik fel az emberi jogok megsértését az ukrán vezetésnek, a büntetlenség érzését keltik benne – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután tegnap Moszkvában fogadta Thomas Gremingert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát.

Lavrov a Gremingerrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az európai országok felelősséggel tartoznak az ukrán kormány tetteiért, mert az európai országok annak idején (2014-ben) támogatták a kijevi „államcsínyt”. Az orosz diplomácia vezetője közölte: felszólította az EBESZ főtitkárát, hogy a szervezet adjon objektív, elvi értékelést „Kijev destruktív lépéseivel kapcsolatban, amelyekkel a törvényhozás szintjén ösztönzi a nyelvi, oktatási vallási jogok tömeges megsértését”. Rámutatott, hogy ezzel az ukrán vezetés nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalásait, hanem saját országának alkotmányát is megsérti.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy elszabotálja a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. A felek egyetértettek abban, hogy ezek érvényre juttatásának nincs alternatívája. Egyúttal áttekintették az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójának tevékenységét. A külügyminiszter, mint mondta, felhívta tárgyalópartnere figyelmét annak szükségességére, hogy az EBESZ fordítson fokozott figyelmet a sajtószabadság és az újságírók jogai­nak védelmére. Beszámolója szerint Gremingernek összehasonlító táblázatot adtak át arról, hogy Harlem Désir, a szervezet sajtószabadságért felelős képviselője miképp reagált a média munkatársai jogainak megsértésére az egyes országokban, és sürgette, hogy az EBESZ intézményei ne alkalmazzanak kettős mércét.

Lavrov példaként említette az Ukrajnában – mint mondta – a szakmája gyakorlása miatt május 15-e óta fogva tartott Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi főszerkesztője ügyét, akinek előzetes letartóztatását a herszoni bíróság csütörtökön december 28-áig meg­hosszabbította. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy Désir ismételten csak sajnálkozását fejezte ki az ügy miatt. Kérdésre válaszolva az EBESZ-főtitkár aggodalmát fejezete ki a Visinszkij-üggyel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón részt vevő orosz újságírók az Ukrajnában hazaárulással vádolt, orosz-ukrán kettős állampolgárságú Visinszkij szabadon bocsátását követelő pólót viseltek, és az ukrajnai szerkesztő portréja megjelent az orosz külügyminisztérium közösségi médiaprofiljain is. A tárgyalások moszkvai helyszíne, a diplomáciai tárca vendégháza előtt szakmai szolidaritási tüntetést rendeztek, amelynek résztvevői egy Visinszkij anyja által írt levelet adtak át Gremingernek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 579
szavazógép
2018-11-03: Világfigyelő - :

Börtönbe zárnák a katalán politikusokat

Az ügyészség 16 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért a katalán függetlenségi törekvések miatt megvádolt, előzetes letartóztatásban lévő politikusokra a spanyol legfelsőbb bíróságnak benyújtott indítványában tegnap.
2018-11-03: Belföld - :

Hírsaláta

ÁLMODNI CSAK NAGYOT ÉRDEMES. Közös pályázatot nyújtana be Románia, Szerbia, Bulgária és Görögország a 2030-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának elnyerésére. Az ötletet Aleksandar Vučić szerb elnök vetette fel tegnap azon a megbeszélésen, amelyen Viorica Dăncilă román, Alekszisz Ciprasz görög és Bojko Boriszov bolgár kormányfő is részt vett.