„Olyan filmet akartam készíteni, ami után be kell ülni egy kávézóba és megbeszélni valakivel a látottakat” – mondta el Milorad Krstić, a film rendezője, forgatókönyvíró, látványtervező az MTI-nek adott interjúban.

A Szlovéniában született, szerb származású festőművész Milorad Krstić a rendszerváltás óta él Magyarországon. My Baby Left Me című rövid animációja 1995-ben Ezüstmedve-díjat nyert a Berlinalén. A Ruben Brandt, a gyűjtő az első egész estés animációs filmje, amely a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, 1,18 milliárd forintos költségvetéssel készült.

A filmben tucatnyi filmtörténeti utalás, több mint 50 képzőművészeti alkotás és 90 zenedarab szerepel. A Ruben Brandt univerzumában a főszereplők mellett 33 mellékszereplő karakter és 400 egyéb, egyedi karakter jelenik meg – sorolta Kurdy-Fehér János, a film egyik producere a vetítés után a munka nagyságát hangsúlyozva. Miskolczi Péter producer azt mondta: „fantasztikus stáb dolgozott a filmen”. Az alkotás eddigi sikerei között említette az európai fesztiválszerepléseket, valamint azt, hogy a Sony Pictures Classics, a produkció amerikai forgalmazója révén a Ruben Brandt az egész estés animációs Oscar-kategória 25 nevezettje közé került. A Sony emellett az animációs filmek Annie-díjára is 8 kategóriában nevezte a filmet.

„Az volt a legfontosabb, hogy ne legyen unalmas. Hogy a néző ezt a másfél órát végig élvezze. Nincs benne filozófia, akcióthrillert akartam, aminek egy másik rétegében persze megjelenik a művészet. De ha valaki nem tudja, kicsoda Eisenstein, Hitchcock, Tarantino és Kuroszava vagy Andy Warhol és Manet, ha nem ismeri ezeket a rendezőket és művészeket, akkor a történet ragadhatja magával” – fogalmazott Milorad Krstić. „Festő vagyok, rajzolni, festeni, fotózni, könyvet vagy színházi látványt alkotni a szenvedélyem. Nem telik el nap anélkül, hogy ceruzát fognék” – mesélte. Amikor nyolc éve felmerült benne az egész estés animációs film ötlete, a nap mint nap készített filmjelenet-rajzai nyomán egyszerű krimi bontakozott ki. „Kezdettől tudtam, hogy Ruben Brandt lesz a főhős, aki Rubensről és Rembrandtról kapta a nevét, tudtam, hogy sorozatrablás is lesz a filmben, de a művészetről akartam beszélni, ezért került a képbe a múzeumrablás, és hogy még érdekesebb legyen, ne a pénz miatt csinálják, hanem mert muszáj: a rémálmok miatt, amelyek a híres festményekkel kapcsolatosak. Azt gondoltam, Velazquez kis infánsnője legyen olyan veszélyes, mint egy zombi, és Botticelli Vénusza legyen rémálom” – fejtette ki.

Ruben Brandt (Kamarás Iván), a rémálmokkal küzdő pszichoterapeuta megmentésére páciensei szövetkeznek a modiglianisan hosszú nyakú, femme fatale, Mimi (Hámori Gabriella) vezetésével: egymás után elrabolják a világ nagy gyűjteményeiből az összes kínzó festményt. A rablássorozat miatt azonban Kowalski, a magándetektív (Makranczi Zalán) és az alvilág is nyomukba ered. A picassósan elrajzolt figurájú hősök története a 4K felbontású filmen nagyszerű audiovizuális kalandot nyújt számtalan filmes, művészettörténeti és zenei utalás közepette. A Ruben Brandt zeneszerzője több eredeti, saját szerzeményével Cári Tibor, de a film zenei válogatását Milorad Krstić végezte. A rendkívül színes, a klasszikusoktól a kortárs könnyűzenéig terjedő skálán Honegger, Sztravinszkij és Mozart mellett popszámok és népdalok is felhangzanak, köztük a Kis kece lányom. Utóbbit Richard Bona énekli Snétberger Ferenc gitárkíséretével egy Budapesten készült felvételről.

A Kowalskit megszólaltató Makranczi Zalán számára az volt a legnagyobb élmény, hogy miközben karakterét úgy kellett megszólaltatnia, mintha nem is rajzfilmfigurát szinkronizálna, a filmvásznon futó képektől néha valóságos kultúrsokkot kapott. „Még a viszkispohárban úszó jégkocka is Hitchcock formájú volt” –magyarázta a színész, aki először dolgozott egész estés animációs filmben.

Először a produkció angol szinkronja készült el, mivel a filmet nemzetközi forgalmazásra szánták, és a karakterek szájmozgása is az angol szöveghez igazodott, Makranczi ezt követően kapcsolódott a munkába Kowalski magyar hangjaként. „Nagyon izgalmas úgy dolgozni, hogy az ember lát egy szürreális képet, ehhez jön a hang, a kettő együtt pedig egy harmadik jelentést kap” – idézte fel, hozzátéve, hogy szereti azt a film noiros stílust, amely a karakteréhez fűződik. „Arra számítok, hogy a film annyira behúzza az embert, hogy önmagában is működik, de aki kicsit jártasabb a művészetekben, annak külön vizuális orgia lesz az egész, mivel a filmkockákon a legapróbb részlet is valamilyen idézet egy festményből vagy filmből” – vélte a színész.

Milorad Krstić az MTI-nek arról is beszélt, hogy már egy újabb egész estés animációs film terve foglalkoztatja, amely azonban kifejezetten gyerekeknek készülne. A címe Mumus. Családi film, vér nélküli, de az Indiana Jones kalandjainak izgalmával –árulta el a rendező.