Az Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére júniusban létrejött új „európai beavatkozási erőben” részt vevő kilenc uniós tagállam először ült össze tegnap Párizsban, hogy konkrét formát adjon az európai védelmi politika keretén belüli együttműködésnek.
Az európai beavatkozási erőben egyelőre Franciaország mellett Németország, Belgium, Dánia, Hollandia, Észtország, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia jelezte részvételét. Az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépését követően is részt kíván venni az európai védelmi politikában. Francia források szerint Finnország is csatlakozni kíván a programhoz.
A francia elképzelés szerint az európai beavatkozási erő célja a programban önkéntesen részt vevő országok nemzeti vezérkarai közötti egyeztetések szorosabbra fűzése annak érdekében, hogy szükség esetén összehangolt módon és gyorsan tudjanak reagálni hagyományos katonai hadműveletekben, természeti katasztrófák vagy európai állampolgárok kimentése esetén.
Az érintett országok védelmi miniszterei a földrajzi területeket, fenyegetettségeket és kockázatokat érintő politikai feladatokról útitervet állítottak össze, amelynek részleteit a vezérkarok dolgozzák majd ki.
Emmanuel Macron szorgalmazta, hogy 2020-ig hozzanak létre egy közös európai katonai egységet, amelyet válsághelyzetekben vetnének be. A francia elnök emellett közös védelmi költségvetésre és egy közös katonai doktrína megfogalmazására is javaslatot tett.
Egy keddi interjúban úgy vélte, hogy Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, legyen szó Kínáról, Oroszországról vagy akár az Egyesült Államokról. Egyúttal rámutatott: Európa és biztonsága sínyli meg a legjobban azt, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést Oroszország és az Egyesült Államok között.
