A kihirdetésre váró törvény szerint az A8-as, „Az egyesülés autópályája” a 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban uniós forrásokból és költségvetési pénzekből épülne meg, illetve magánbefektető bevonását sem zárják ki. A törvény ugyanakkor harminc napot ad a közlekedési tárcának, hogy elindítsa a beruházáshoz szükséges eljárást. A jogszabály valójában egy politikai szándéknyilatkozat, gazdasági részletekre nem tér ki. Az autópálya ügye az idei centenáriumi évben került a figyelem középpontjába, mert azt a kormányoldal és az ellenzék is elfogadhatatlannak tartja, hogy száz évvel a nagy egyesülése után sem sikerült gyorsforgalmi utakkal összekötni az ország történelmi tájegységeit. A Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő és a Moldovai Köztársaság határáig vezető (a Prut folyón átívelő hídban végződő) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között. Öt évvel ezelőtt Romániának sikerült felvetetnie a transzeurópai közlekedési hálózatba a Temesvár–Szászsebes–Torda–Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni (Moldovai Köztársasági) útvonalat, így a pályaépítésre immár európai támogatást is felhasználhatnak.

Mint ismert, a moldvai országrészben eddig egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. Májusban több száz jármű részvételével rendeztek autós felvonulást Bukarestben az A8-as autópálya megépítését követelő civil szervezetek. A napokban azonban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerüléséből kiderült, hogy a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező A13-as jelzésű Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére. Az A8-as hívei szerint azonban Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.