Összesen 73 dossziét szállítottak át tegnap az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről a szenátusba. A több mint 15 ezer oldalas dokumentációval – amit a szabadságra ment szenátusi elnök helyettese, Caludiu Manda vett át – azt kívánja megindokolni a vádhatóság, hogy miért kéri Călin Popescu-Tăriceanu mentelmi jogának felfüggesztését, enélkül ugyanis nem tudják lefolytatni az eljárást.
Maga a terjedelmes vizsgálati anyag titkos (csak a szenátus jogi szakbizottsága férhet hozzá, amely majd jelentést készít róla, és ez alapján terjeszti elő az ügyet a plénumnak, ahol megszavazzák vagy elutasítják az ügyészek kérését), de a DNA közölte: Románia második közjogi méltóságát azzal gyanúsítják, hogy 2007–2008-ban, kormányfőként mintegy 800 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el (közvetítőkön keresztül) egy osztrák cégtől, amiért közbenjárt, hogy a cégnek a román állammal kötött szerződéseit újabb mellékletekkel egészítsék ki. Az összeget offshore cégekkel kötött fiktív szerződések révén bocsátották a gyanúsított rendelkezésére, aki állítólag egy választási kampány költségeit fedezte belőle. Az ügyben három büntetőjogi eljárás is kezdődött, az egyiket a DNA ügyészei az osztrák igazságszolgáltatás kérésére vették át, de Tăriceanu mellett mások ellen is kivizsgálást kezdtek bűnrészesség gyanújával. A szenátus és a kisebbik kormánypárt elnökét korábban hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állította bíróság elé a DNA egy másik ügyben, de májusban első fokon felmentette a bíróság.
Tăriceanu – aki tegnap lemondta a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért nemzetközi kongresszusára tervezett madridi útját – az újabb korrupciógyanút az „államhatalmat illegitim módon magukhoz ragadó” erők bosszújának tartja, válaszlépésnek arra, hogy következetesen szót emel az igazságszolgáltatás túlkapásai ellen. Úgy vélekedett: több éve elvetett gyanú felmelegítése Augustin Lazăr legfőbb ügyész „megmentését célozó művelet” része. Az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott levelében Călin Popescu-Tăriceanu azt írja: kormányfői mandátuma alatt „a kormány egyáltalán nem utalt pénzt Microsoft-licencekért. Az abban az időben kiadott kormányrendeleteknek az volt a célja, hogy felleltározzák a közhivatalok által használt Microsoft-licenceket. Emlékeztetett, hogy ezt a szerződést 2004-ben kötötték”.
