Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, amely Erdélyben eddig Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak – jelentette ki Szijjártó Péter tegnap Kolozsváron, miután Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tárgyalt. A találkozón, amint az előző alkalmakkor is, áttekintették a magyar közösség legfontosabb törekvéseit és gondjait, valamint arról is egyeztettek, hogy miként látja a román–magyar kétoldalú viszonyt az RMDSZ. Utóbbi kapcsán elhangzott, a legjobb az állandó párbeszéd.
A találkozót követően a magyar diplomácia vezetője kifejtette: a maros-mezőségi kísérleti gazdaságfejlesztési program keretében tavaly másfél milliárd forint jutott a térség gazdálkodóinak és vállalkozóinak, idén 800 pályázat érkezett, ezek elbírálása jelenleg is tart. A magyar költségvetésben a jövő évre 50 milliárd forintot különítettek el gazdaságfejlesztési programokra, ebből jelentős összeg jut Erdélybe és Székelyföldre. Szijjártó Péter méltatlannak tartotta, hogy román részről egyelőre nincs készség a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásának engedélyezésére. Az MTI kérdésére kijelentette: Magyarország örömmel támogatná, ha Románia kulturális intézetet akarna létrehozni Magyarország bármelyik városában. „Én inspirálnám a románokat, hogy minél több kulturális intézetet nyissanak Magyarországon. Valahogy nem pontosan ezzel a hozzáállással szembesülünk a román kollégák oldaláról” – mondta. Bukaresti látogatásán ismét kérte Teodor Meleșcanu külügyminisztert, hogy járuljon hozzá a kolozsvári kulturális intézet létrehozásához. A téma nem fog lekerülni a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről – tette hozzá.
Szijjártó Péter természetesnek tartotta, hogy romániai látogatásain az erdélyi magyarság érdekképviseletével is tárgyal, mert a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormánypolitikát az alapján alakítják ki, hogy mit várnak a határon túli magyarok képviselői a magyar kormánytól. A miniszter fontosnak tartja, hogy a két ország között közös sikertörténeteket építsenek fel, mert ezek tudnak olyan bizalmi alapot teremteni, amelyre építve az érzékeny kérdéseket is a megoldás reményével lehet felvetni. Kedvezőnek találta, hogy néhány olyan kérdésben sikerült előrelépni, amelyek megoldására „sokan egy lyukas garast nem adtak volna”. Ezek sorában a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újbóli megnyitását említette.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a találkozót illetően elmondta: a megbeszélés során áttekintették a problémás kérdéseket. „Ebben a pillanatban ezek jelentős része az oktatáshoz kötődik, ahhoz, hogyan tudjuk az identitásunkat biztosító intézményeket megerősíteni és újraindítani ott, ahol bezárták – a római katolikus iskola újraindítása egy sikeres együttműködés eredménye –, és a MOGYE kérdéséről is beszélgettünk” – részletezte. Az elnök hozzátette: az erdélyi magyarságnak az a legjobb, ha Románia és Magyarország között állandó a párbeszéd. Úgy vélte, ezért meg kell erősíteni a két ország stratégiai partnerségét, és törekedni kell egy bizalmi viszony kialakítására. Az RMDSZ-nek és Romániának is az az érdeke, hogy a kelet-közép-európai együttműködésen keresztül Magyarországgal is kiváló kapcsolatokat ápoljon minden tekintetben.
Kolozsvári programja keretében Szijjártó Péter erdélyi magyar vállalkozókkal is tárgyalt. Az este folyamán erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel vett részt munkavacsorán.
