A negyedik EMI-táborban tartott szombati előadásában Eva Maria Barki nemzetközi jogász nagy csalódásnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádi ígérete ellenére pártja megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását — ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, és el lehet felejteni, hogy az eddigi politikával bármit is el lehet érni, hiszen nincs már lehetőség a nyomásgyakorlásra, az EU pedig soha nem fog segíteni nekünk közösségi jogok kivívásában.
Barki emlékeztetett: minden esetben önállóságot követeltek Európában azok, akik végül autonómiát kaptak. Ezt maga Băsescu elnök is igazolta, aki autonómiát javasolt Koszovónak, hogy az elszakadást elkerüljék — tette hozzá a bécsi jogász. Olyan politikusokra van szükség, akik élére állnak egy, a függetlenségért rendezett népszavazásnak vagy aláírásgyűjtésnek, és az ENSZ elé viszik az ügyet. A Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy — magyarázta Eva Maria Barki.
A délelőtt EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel került sor beszélgetésre. Erre hivatalos volt Tőkés László püspök is, akinek az EMI volt az egyik támogatója az EP-be való bejutáshoz, ám a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet vitájában Bagoly Zsolt alelnök megkérdőjelezte azt a markói alaptételt, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben. Válaszában Izsák Balázs Gandhi szerepét idézte fel, aki parlamenti képviselet nélkül, a hagyományok felerősítésével és tömegmozgalommal vívta ki India függetlenségét. Az erő a közösségekben van, melyek, ha együtt akarnak valamit, arról fog szólni a közbeszéd és a törvényhozás — mondta. Toró T. Tibor törekvéseink érvényesítését biztonságpolitikai szempontból is fontosnak tartotta megvilágítani, hiszen manapság a terrorizmus a legfontosabb kérdések közé tartozik Európában. ,,Nem mintha ilyen eszközökhöz akarnánk nyúlni, hanem éppen azért, hogy ne kelljen ilyen eszközökhöz nyúlnunk" — fogalmazott. Ehhez csatlakozott Szilágyi Zsolt, aki rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Megemlítette, milyen döbbenet kísérte az európai liberálisok konferenciáján elhangzott kijelentést, mely szerint a világ vezetői csak az emberi vérrel megírt petíciókat hajlandók elolvasni. ,,Célunk tehát megegyezik a nagyhatalmakéval, hiszen nem akarunk biztonságpolitikai tényezővé válni" — szögezte le az EMNT-elnök.
Az MPP RMDSZ-szel való összeboronálási kísérletéről Toró azt mondta: az EMNT úgy látja, csak a parlamentbe való bejutással tud odafejlődni a Magyar Polgári Párt, hogy egyenlő félként rúghasson majd labdába. ,,Ha akarjuk, hogy az MPP, »édesgyermekünk« a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk" — vélekedett az RMDSZ-es képviselő. A maga során Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és előadótársa ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát.