Tegnap reggel a sürgősségi osztályon váltottunk néhány szót a 39 éves V. R-rel. A férfi már túl volt a fürdetésen, a kórházban kapott egyszer használatos pizsamát viselt. Elmondta, hogy elvált a párjától, szüleivel nincs túl jó viszonyban, három éve él az utcán. Tudja, hogy az alkoholozással nem tesz jót, felméri a helyzetét, egyebet nem kívánt mondani. Távozásunkkor társát, D. A-t is visszahozták a fürdetőből, ágyba fektették és azonnal befordult a fal felé, nem zavartuk.

Dr. Antal Álmos elmondta, múlt pénteken reggel a rendőrség vitte be a sürgősségre a két férfit kihűléses tünetekkel, alkoholosan. Ha a hideg és az alkohol társul, könnyen beállhat a kihűlés, mert ha az illető elalszik, nem érzékeli a hideget, ezért kell közbelépni, de ha kihűlés veszélye nem áll fenn, az ilyen ember nem tatozik abba a kategóriába, hogy akarata ellenére beutalják a kórházba, még az is vitatható, hogy egyáltalán bevigyék-e akarata ellenére, ha nem elmebeteg és megvan az ítélőképessége – mondotta. A hajléktalanok általában alultápláltak, rendezetlenek, tele vannak parazitával, és ha bekerülnek a sürgősségre, ellátásukkor ezeket mind figyelembe kell venni – ecsetelte az igazgató. Szóban forgó két férfi lefoglalt egy kórtermet, foglalkozni kellett velük függetlenül attól, hogy mocskosak, tetvesek – ecsetelte az igazgató.

Azt is elmondta, ha hajlandóak lennének, be lehetne utalni őket a pszichiátriára, hogy kezelést kapjanak az alkoholról való leszoktatás érdekében, de nem ez szokott történni, elhagyják a kórházat és minden kezdődik elölről. A kórházvezető leszögezte: emberségből be kellene fogadni őket a hajléktalanszállóra, nevelési szándékkal nem lehet kitenni valakit annak, hogy a hidegben meghaljon. Hangsúlyozta, a múlt pénteken elhunyt B. A. esetében az igazságügyi orvosszakértői boncolás kizárt minden más okot, csak az alkohol és a hideg játszott szerepet az ötvenéves férfi elhalálozásában. Antal doktor egyértelműnek tartja, hogy ezekkel az esetekkel a szociális intézményeknek kellene foglalkozniuk. Szerinte nemcsak a hajléktalanok problémája nincs megoldva, hanem az egyedül élő beteg emberek, a végstádiumban lévők számára sincsenek intézmények.

Imre Dalma szociális munkás lapunknak elmondta, míg korábban inkább télen találkozott szociális esetekkel a sürgősségi osztályon, az utóbbi időben más évszakokban is el kell végezniük nem medikális feladatokat.

Előfordul, hogy idős beteg emberhez hív a család mentőt, otthagyják a kórházban és úgy eltűnnek, hogy amikor a pácienst kiengedik, nincs ahová mennie.

Nemrég egy férfit a gondozója hagyott így magára, egy másik esetben még a lakást is eladták a beteg feje fölül, mire kiment a kórházból, nem volt akinek átadja a hatóság.

A sürgősségre több ízben bekísért két hajléktalanról az éjjeli menedékhely vezetőjétől is érdeklődtünk. Székely Róbert lapunknak elmondta, ha egy hajléktalan nem győzhető meg arról, hogy éjszakára bevonuljon a szállóra, akkor nehezen lehet segíteni rajta. V. R. és D. A., valamint az elhunyt B. A. rendszeresen együtt ittak még két-három társukkal, s bár a múlt héten, ahogy lehűlt az idő, hívta őket, hogy éjszakára menjenek a fűtött menhelyre, nem jelentkeztek – mondotta. Székely Róbert hangsúlyozta, ezek az emberek évek óta az utcán élnek, jól ismerik a hajléktalanszálló szabályzatát, tudják, hogy ha ittasak, este tíz után jöhetnek be, nem kapják meg a teljes ellátást, de egy széken, egy padon meghúzódhatnak és másnap reggel elmenés előtt tisztálkodhatnak. A nagy fagyokban nappali melegedőt is működtetnek, forró teát is adnak a hajléktalanoknak, aki pedig ilyenkor sem jön be, azt felkeresik a jól ismert helyeken és meggyőzik, hogy éjszakára menjen a szálláshelyre – ismertette az egység vezetője.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó hajléktalanszállót öt éve a Máltai Szeretetszolgálat működteti, partnereik segítségével tavaly egy ideig húsz-huszonöt embernek meleg ebédet biztosítottak, idén is keresik ennek lehetőségét. Jelenleg huszonöt-harminc fő jár be éjszakánként, ahogy beáll a nagyobb hideg, még legalább tíz hajléktalanra számítanak.