A módosított igazságügyi törvények alkalmazásának azonnali felfüggesztését, majd a jogszabályokban foglaltak felülvizsgálatát javasolja Romániának az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében tegnap ismertetett jelentésében.
Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentése a legutóbbi ilyen dokumentum ismertetésétől, azaz a 2017 januárjától mostanig tartó időszakra terjed ki. Az EB ezzel kapcsolatos közleményében elismeri, hogy az azóta eltelt hónapokban Románia hozott néhány intézkedést az akkori jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a legutóbbi jelentés is leszögezte: az abban foglalt felmérés eredményei csak akkor maradnak érvényesek, ha az ország nem tesz visszalépéseket, megkérdőjelezve ezáltal az elmúlt tíz évben elért fejlődést.
Ilyen körülmények között a 2017 januárjában megfogalmazott 12 ajánlás teljesítése már nem elegendő ahhoz, hogy lezáruljon a Romániával szembeni MCV, ahogyan azt Jean-Claude Juncker EB-elnök kilátásba helyezte mandátuma elején – mutat rá közleményében az Európai Bizottság, hangsúlyozva, hogy az új jelentés újabb nyolc ajánlást fogalmaz meg.
A legutóbbi, 2017-es jelentésében az Európai Bizottság 12 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. A tegnap ismertetett jelentés további 8 ajánlást tartalmaz. Ezekre az Európai Bizottság szerint a jelenlegi helyzet orvoslásához van szükség.
A 8 új ajánlás a következő:
1. az igazságügyi törvények alkalmazását azonnal függesszék fel
2. az igazságügyi törvényeket vizsgálják felül az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásainak megfelelően
3. a vezető ügyészek kinevezési vagy leváltási eljárását azonnal függesszék fel
4. kezdjenek új eljárást a korrupcióellenes ügyészség főügyésze kinevezésére
5. a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezzen ki ideiglenes vezetőséget az Igazságügyi Felügyelet élére, és három hónapon belül versenyvizsgával jelöljék ki az új vezetőket
6. a döntéshozók vegyék figyelembe az új főügyészek kinevezésekor a CSM negatív véleményezéseit egy új jogi keret hatálybalépéséig
7. fagyasszák be a módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatálybaléptetését
8. vizsgálják felül a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően.
A jelentés a Román Hírszerző Szolgálat és az ügyészségek közötti titkos megállapodásokra is kitér. Megállapítja, hogy ezekre hivatkozva a bukaresti kormány és a parlament váratlan törvénymódosításokat hajtott végre, és bírálta az igazságszolgáltatást. Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet: csak a bíróság állapíthatja meg, hogy a titkos megállapodások alapján történtek-e visszaélések. Ugyanakkor fontosnak nevezi a titkosszolgálatok megfelelő ellenőrzését lehetővé tevő jogi keret megteremtését, az alapjogok tiszteletben tartását, a polgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmának a szavatolását.
Timmermans elégedetlen
„Sajnos, az elmúlt 12 hónap eseményei megkérdőjelezik a Románia által az elmúlt tíz esztendőben elért haladást, sőt, bizonyos esetekben visszalépést jelentenek (...), és ez szomorúsággal tölt el bennünket” – mondta strasbourgi sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki szerint elsősorban az igazságügyi törvények módosítása, valamint az igazságszolgáltatásra, különösen az Országos Korrupcióellenes Ügyészségre kifejtett nyomásgyakorlás aggasztó.
Véleménye szerint az EB által megfogalmazott nyolc ajánlás azonnali alkalmazására azért van szükség, hogy a reformfolyamat visszaterelődjön a helyes útra és elvezessen az MCV megszüntetéséhez.
„Rendkívül fontos, hogy Románia haladéktalanul tovább folytassa a korrupció elleni küzdelmet és biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Csakis így lesz képes az állampolgárok, az ország és az EU egésze érdekében tovább haladni a mechanizmus lezárása felé vezető úton” – figyelmeztetett Timmermans, rámutatva, hogy ezzel nem büntetni, hanem segíteni akarnak.
Dicséret Bulgáriának
Az igazságügyi monitoring legújabb jelentésének Bulgáriára vonatkozó részében kedvezően értékelték a korábbi ajánlások végrehajtása érdekében tett „folyamatos és határozott erőfeszítéseket”. Úgy ítélték meg, hogy a bolgárok számos uniós ajánlásnak eleget tettek, több pedig nagyon közel áll ehhez. A hat referenciamutatóból három (bírói függetlenség, jogszabályi keret és szervezett bűnözés) már ideiglenesen lezártnak tekinthető. Kiemelték: amennyiben a jelenlegi pozitív tendenciák folytatódnak, és az előrehaladás visszafordíthatatlan marad, Bulgária esetében már jövőre lezárulhat az ellenőrzési mechanizmus.
Végül olyan tényezőkre is felhívták a figyelmet mindkét ország esetében, amelyek bár nem tartoznak az MCV-mechanizmus hatálya alá, egyértelműen hatással vannak az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem előrehaladására, mint a szabad sajtó és civil társadalom, amelyek megléte segít a hatalmon lévők elszámoltatásában.
A bizottság továbbra is gondosan figyelemmel kíséri és még mandátumának jövő évi lejárta előtt értékelni fogja a helyzetet – tudatták.
Bukarest és Szófia a két ország 2007-es uniós csatlakozásakor vállalta meglévő hiányosságaik felszámolását az igazságszolgáltatásban, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.
