Az EP tájékoztatása szerint a képviselők a Nagy József, a szlovákiai Most–Híd EP-képviselője által kezdeményezett állásfoglalásban felszólították az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki és terjesszen a Parlament elé egy, a kisebbségi jogok minimumszintjét megállapító irányelvet. Az új jogszabályban olyan alapértékeknek és lépéseknek is szerepelniük kell, amelyek alapján fel lehet lépni a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető tagállamok ellen. A képviselők hangsúlyozták, hogy az unió polgárainak nyolc százalékát kitevő nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosítani kell a jogot a nemzeti kultúrához, a nyelvhasználathoz és az oktatáshoz. A jelentés szerint uniós kisebbségvédelmi rendszerre van szükség, és ezt a tagállamok kisebbségi politikáját értékelő dokumentumnak kellene kiegészítenie. Kiemelték a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének és támogatásának jelentőségét, és azt kérték az Európai Bizottságtól és az uniós tagállamoktól, hogy törvényi szinten garantálják azt, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek az oktatásban és a médiában is megjelennek.

Az állásfoglalás aggodalommal állapítja, meg, hogy Európában nagy számban élnek „gyakran a társadalom peremére szorult, állampolgári jogaiktól megfosztott, hontalan romák”. A képviselők felszólították a tagállamokat, hogy vessenek véget ennek az állapotnak, és biztosítsák, hogy ez a kisebbség is teljes mértékben élhessen alapvető emberi jogaival.

Az állásfoglalást kezdeményező Nagy József szerint a legfontosabb cél a gyűlöletbeszéd és az abból eredő problémák visszaszorítása. Véleménye szerint biztosítani kell, hogy minden európai félelem nélkül használhassa anyanyelvét az utcán éppúgy, mint nyilvános helyeken. „Hidat szeretnénk építeni a kisebbségi és a többségi kultúra között, hogy elfogadják és támogassák egymást. Az uniónak tisztelnie kell saját nyelvi és kulturális sokszínűségét” – fogalmazott a felvidéki képviselő.

A 489 szavazattal, 112 ellenszavazat és 73 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalás közös meghatározást is kért a kisebbségek fogalmára, példaként az Emberi Jogok Európai Egyezményében használt definíciót javasolta.

Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes EP-képviselők az MTI-hez eljuttatott közös közleményükben azt írják, hogy az EU-nak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén élő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel. Annak a több mint 50 millió állampolgárnak ugyanis, akik őshonos nemzeti kisebbségekhez tartoznak, jelen pillanatban nincs Európában egységes védelme. Bocskor Andrea kiemelte, az anyanyelven történő oktatás témaköre, mely elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, hangsúlyosan került be a jelentésbe. „Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségek megfelelő lehetőséget kapjanak anyanyelvük elsajátítására, illetve anyanyelvükön tanulhassanak az oktatás minden szintjén. Az oktatáshoz való jog minden ember alapjoga, az anyanyelven történő oktatás ugyanis kulcsszerepet játszik az identitás fejlődésében, hozzájárul a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzéséhez” – fogalmazott.

Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy egyes országokban a megszerzett jogokat is gyakran megvonják vagy szelektíven alkalmazzák. Aláhúzta: biztosítani kell az őshonos nemzeti kisebbségek számára a név- és nyelvhasználat jogát egyéni és közösségi szinten egyaránt, az élet minden területén. „Elengedhetetlen a pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférés a kisebbségi közösségek számára, hiszen kimutatható, hogy e támogatások hiánya az egyébként is hátrányosabb helyzetű, a kisebbségek által lakott régiók leszakadásához vezet. Mindezért valóban itt az ideje, hogy az uniós döntéshozók lépéseket tegyenek a nemzeti közösségek jogainak rögzítésében, figyelembe véve a már létező pozitív példákat” – mondta a jelentés elfogadása kapcsán a képviselő.