Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szóvá tette a közbirtokossági tulajdonjog támadását mint veszélyes precedenst. Rámutatott: „Ha mondjuk az ozsdolai közbirtokosságnál sikerül egy 2002-es évek birtokba helyezését felülbírálni és kétezer hektár erdőt újraállamosítani, akkor biztos vagyok benne: olyan folyamat kezdődik el, amelynek nem tudjuk, hogyan fogunk gátat vetni.” Az RMDSZ éppen ezért jogi és politikai segítséget is kért már, a kormánykoalíciót vezető párt elnökétől azt, hogy vonják ki a perújrafelvételi kezdeményezésekből az állami intézményeket. „A magyar kormánytól pedig azt kérjük, hogy ezt a témát vegye fel a román állammal folytatott kétoldalú tárgyalásai közé” – mondotta Kelemen. Kitért arra is, hogy az RMDSZ-t az identitás intézményes kereteinek megőrzése, fejlesztése és bővítése foglalkoztatta a leginkább az elmúlt években, az oktatás mindvégig prioritást élvezett, hiszen az identitás megőrzésének egyik legfontosabb intézményét pontosan ebben látják a család és az egyház intézménye, valamint a kulturális intézmények mellett. Szerinte Romániában szisztematikus támadás zajlik a magyar intézmények ellen, azzal kísérleteznek és próbálkoznak, hogy a megszerzett jogokból olyan eszközökkel vegyenek vissza, amelyek a politikumtól távol állnak – utalt az ügyészségekre és bíróságokra a szövetségi elnök. „Folyamatosan támadták és támadják a székely zászló használatát, eszméletlenül nagy büntetéseket rónak ki polgármestereinkre, levetetik azokat a feliratokat, amelyek a közintézményeken szerepelnek” – részletezte Kelemen Hunor.

A Magyar Állandó Értekezlet ülésén jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is. Szilágyi Zsolt felidézte az év elején aláírt közös, hárompárti autonómianyilatkozatot, amelyre „hamar meg is érkezett a román fél válasza, hiszen Mihai Tudose akkori román kormányfő akasztással fenyegette meg mindazokat, akik kitűzik a székely zászlót”. A néppárt elnöke hozzátette: Beke István és Szőcs Zoltán ítélete a Tudose-kijelentés szellemiségében született. „Az ügyben érintett két fiatal nem követte el azokat a cselekményeket, amelyekért most fogva tartják őket, így továbbra is küzdenünk kell igazságukért. Ugyanígy fel kell szólalnunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemért, valamint más tanügyi intézményeink védelméért” – hangsúlyozta Szilágyi.

Sándor Krisztina az EMNT könnyített honosításban vállalt szerepéről számolt be, és elmondta, a néppárttal és az SZNT-vel közösen petíciót indítottak a MOGYE ügyének rendezéséért, s több mint 15 000 aláírást gyűjtöttek össze, amelyeket eljuttatnak a bukaresti illetékesekhez. „Az ügy megoldása érdekében ugyanakkor számítunk a magyar kormány segítségére is” – mondotta, majd ő is szóvá tette, hogy Beke István és Szőcs Zoltán bűnösségét a mai napig nem sikerült bebizonyítaniuk a hatóságoknak. „Mindeközben a román sajtó a teljes erdélyi magyar közösséget igyekezett terroristaként láttatni, s ennek félő, hogy mélyreható következményei lesznek” – jelentette ki Sándor Krisztina.

Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után. Kiemelte: egyetlen kivétel van, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére. Kifejtette: rajtuk kívül egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia. Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek – tette hozzá Semjén Zsolt.