Ez nem az a sebesség, amire mi gondoltunk, mármint a térség és a falufejlődés óhajtott sebessége — mondták a kánikulai meleg elől árnyékba húzódó idősebb emberek Sepsibükszádon. — Lassan halad minden, s nagyon messze az a jó világ, amiről álmodni mertünk. A legjobb, hogy önálló községgé tudtunk alakulni, de ez sem old meg mindent egy olyan faluban, ahol a bajok nagyobbik része a központi irányítástól függ, ahol még nem fejeződött be a földosztás, s még vitatkoznak a Mikóújfalu felőli községhatár fölött, ahol nem előre halad a mezőgazdaság és az állattenyésztés, hanem egyre több, egyre újabb nehézség állja útját. Egyszóval: ha továbbra is ilyen lassúsággal haladnak a dolgok, mi, akik túl vagyunk életünk delén, lemondhatunk minden jóról. Takaréklángon tengetjük életünket.
Füstölgött a Csomád-vulkán
Nem most volt, de éppen azt szeretnénk megtudni, hogy mikor aludt ki, mikor nem folyt már le képlékeny láva a Fácahegy oldalán. A földtani időbeosztás 600 000 esztendővel ezelőttre helyezi a jégkorszak végét. Nos, a régészeti szakirodalomban ismert, hogy tártak fel már olyan őskori emberi telephelyet a sepsibükszádi Olt-teraszon, ahol a négy-ötezer esztendővel ezelőtt élt ember szerszámait, használati eszközeit befedte a Csomád vulkanikus hamuja. Kell-e ennél jobb és hihetőbb bizonyíték arra, hogy az ember, ki ezen a tájon élt, biztosan látta, kellett látnia füstölögni azt a hegyet, melynek tetejében ma a Szent Anna-tó trónol! Valóban, nem most volt aktív a Hargita-vonulat vulkánsora, de az a hatalmas mennyiségű gáz (szén-dioxid, kénhidrogén, kén-dioxid és nemesgázok), mely évezredek óta áramlik ki a Torjai Büdös-barlangból (évente 700 000 köbméter), az is a Föld mélyében rotyogó magma terméke, tehát fiatal, s még soha nem jutott ki a Föld felszínére (juvenilis). S hogy a környék mélyrétegeiben meleg még a Föld gyomra, azt már arról is tudni lehetett, hogy a Csomád lábánál, Sepsibükszád közelében feltörő és mindenki által ismert Bugyogó borvízforrás vize langyos. Nos, ehhez hasonló adatok késztették a kutatókat arra, hogy Sepsibükszád környékén kis mélységű fúrásokban mérjék meg, melegebb-e a földkéreg itt, mint más vidékeken. Az eredmények pozitív értékeket adtak. Szinte bizonyos volt, hogy Bükszádnál is jelen van a mélyben az a meleg borvíz, amit Tusnádfürdőn tártak fel több évtizeddel ezelőtt. Igen ám, de közbejött a rendszerváltás, és csak 2007-ben került központi pénzalap arra, hogy a mezotermális sós ásványvizet feltárják az Antalkáék feredője nevű természetes feltörés közelében. Az eredmény meglepő volt. A fúrásból feltörő, szén-dioxidban és ásványi sókban gazdag borvíz hőmérséklete 30 Celsius-fok. Az igazi meglepetés az volt, hogy ez a víz nem sok száz méterre, hanem csak kis mélységben volt elérhető az Olt völgyét követő törésvonalrendszer mentén! Nos, naponta közel félmillió köbméter termálásványvíz folyik be az Oltba.
— Ahhoz, hogy ezt intézményesen és biztos körülmények között ki lehessen termelni, kell még egy fúrt kút — nyilatkozta Péter Elek hidrogeológus és fúrómérnök, az Országos Borvíztársaság munkatársa —, de a megyevezetésnek s a helyi önkormányzatnak is már most gondolkoznia kellene azon, miként lehetne hasznosítani a most vagy a majdan feltörő vizet.
— Került-e már egyáltalán szóba ez a kérdés az újonnan megválasztott megyevezetés előtt? — kérdeztük Bács Csaba, további négy évre függetlenként megválasztott polgármestert, aki egyébként tisztában van azzal, hogy e felmérhetetlen értékű természeti kincset a község és a kisrégió hasznára kellene fordítani.
— Tud erről a kincsről a megyevezetés, azt is azonban tudni kell, hogy a víz kémiai összetétele, balneológiai hatása még nem tisztázott, mert ez egyéves megfigyelés alatt áll. Ami a nagybani, hasznos értékesítés kérdését illeti, tudni való, hogy főleg anyagi szempontból nem községi, hanem megyei szintűnek kell lennie e gondnak, mert itt fürdőtelepet és gyógykezelőbázist lehetne majd kiépíteni.
Palota a csíki határon
A helyhatósági választások nyomán öt RMDSZ-es, öt MMP-s és egy független képviselő alkotja itt a megfiatalodott helyi tanácsot. A régi ütemben folyik a szennyvízhálózat építése. A település ugyanis abban a szerencsés helyzetben van, hogy rendelkezik ivóvízhálózattal, melyet sikerült részleteiben felújítani és bővíteni is. Bükszád részt vesz A borvíz útja nevű programban is. A tervek szerint az utászház és környékének szakszerű rendezése szerepel, ahol majd a térség felépítésében részt vevő vulkanikus kőzetek állandó jellegű kiállítását fogják berendezni. Megjegyezzük, hogy az utászház közelében fakad a hasonló nevű borvízforrás, kissé odébb pedig a zabolai Mikes család leszármazottai által rendezett, ún. Vallatói hármas szabadtéri fürdőmedence. Örömmel tölt el minden helybelit, hogy az egykori gróf Mikes Ármin vadászkastélya, most a nevét viselő általános iskola épülete mögött korszerű tornaterem áll, közelében pedig befejezés előtt az egykori apaállat-istálló épületének felújítása és átalakítása. Földszintjén kisebb méretű, tanácskozásokra vagy más rendezvények számára egy termet, a tetőtérben pedig öt modern vendégszobát alakítottak ki. ,,A falu alsó felében lakó kis óvodásoknak szeretnénk itt egy termet kialakítani — fűzte hozzá a polgármester —, ugyanis az Ábrahám Árpád mártír plébánosunk nevét viselő modern óvodaépületünk eléggé távol esik Alszegtől."
Bükszádon nincsen különálló községháza, az iskolával közös épületben működik az önkormányzat.
— Szóba került a külön székház szükségessége — mondta Bács Csaba —, de arról tanácskoztunk, hogy újabb termeket lehetne nyerni a tetőtér beépítése révén. Az anyagiakra vonatkozóan ígéretet kaptunk az új megyei tanácstól.
A beszélgetés során fény derült arra is, hogy objektív nehézségek miatt valóban nem fejeződött be teljesen a tulajdonjog rendezése a községben, várat magára a Mikóújfaluval közös határvonal mindkét fél számára méltányos véglegesítése, hogy valóban lassan épül-szépül a bükszádi medencezug, és lassan, nagyon lassan válnak valósággá a hargitaiakkal közösen elképzelt, ún. Csomád—Bálványos Kisrégió célkitűzései. Írtunk lapunkban az elképzelésekről, tervekről és pályázatokról, melyeket a régió csíki menedzsere indított útjára annak idején, de bár augusztus közepe felé járunk, ezekből eddig még semmi nem öltött testet. Idevágó hír, hogy az Accent nevű egyesület, személyesen Pilbáth Attila pályázott a kistérség borvizeinek rendbetételére, s nemrég 50 millió lejt nyertek a Bugyogó borvízforrás rendbetételére.
Bükszádon él a falusi turizmus. Jelenleg három panzió fogad vendégeket: a Sólyomkő, az Anna és a Nagycsűr. Elképesztő gyorsasággal újult meg azonban az egykori Határ-panzió a Csíkkal határos megyeszélen. Az új tulajdonos a tusnádfürdői illetőségű Albert Zsuzsa. A vendéglátó-ipari egység új neve: Csíki Határ Fogadó. A vendéglő mellett a 37 személy elhelyezésére alkalmas fogadóban szauna is működik! Egy hónapja sincs, hogy megnyitották a fogadót. A főszakács szerint az egyik székely ételkülönlegesség a puliszkával tálalt, marhahúsból készülő borsostokány. A vendéglőben ötven, a teraszon húsz személy számára lehet teríteni, s a környék turisztikai érdekességei és értékei miatt (Tusnádfürdő, Szent Anna-tó, Uzonka- és Bálványosfürdő, Torjai Büdös-barlang) a látogatottság is egyre növekedő. A felsorolt idegenforgalmi objektumokhoz mind-mind jelzett turistaösvényeken lehet eljutni. Ha belegondolunk, hogy a fogadó közelében, szűk kilométerre található a fúrt kút, amiből éjjel-nappal folyik a meleg borvíz, mindkettőnek, a Csíki Határ Fogadónak és az olimpiai méretű strandnak is lesz majd bőven vendége.
Zarándoklat Boldogasszony anyánkhoz
Sepsibükszádnak négy temploma is van, hiszen zömmel katolikusok lakják. A kisebbségben lévő reformátusok 1978-ban építettek egy takaros kis imaházat. Két román templom is van, a régit Szent György, az újat Szent Demeter tiszteletére emelték 1936—40 között. Fára festett szentképei 1940-ből valók. Belső festését Costin Petrescu végezte. Érdekes, hogy az egykori görögkeleti vallásúak nyelvüket elvesztették, de vallásukat megtartották. A mikójfalusi ortodox lelkész szolgál be. Augusztus derekán tartják a falu igazi nagy ünnepét, a Nagyboldogasszony-napi templombúcsúval és ünnepi szentmisével összekötött IV. Sepsibükszádi Napokat. Meghívót kapott már Bükszád mindhárom magyarországi testvértelepülése: Berhida, Vasad és Somodor önkormányzata is.
— Tulajdonképpen a falunapok megnyitó momentuma lesz, amikor augusztus 15-én déli tizenkét órakor megszólalnak a szentmisére szóló harangok — tájékoztatott t. Laczkó Vilmos helybeli katolikus plébános. — Nálunk mindig a napján emlékeznek a templom védőszentjére. Ez itt régi hagyomány. Ilyenkor mindenki leteszi a kaszát, félbeszakad az aratás, ünneplőbe öltözve adnak hálát a Szűzanyának, hogy megtartotta, segítette munkájában, törekvéseiben híveimet. A misét ebéd követi, ahol szeretettel látjuk majd testvértelepüléseink küldöttségeit.
A falunapok szellemi hozadéka az üveghuta múltjának megismerése. Ez alkalommal emlékeznek meg itt az üveggyár egykori vezetője, Sovánka István (1858—1944) születésének 150. évfordulójáról. Jelen lesznek a család leszármazottai, a Sepsiszentgyörgyön élő Fogarasiné Sovánka Hajnal, a Sovánka-emlékek és -dokumentumok lelkes gyűjtője, a család múltjának kiváló ismerője. Sovánka Istvánt úgy emlegetik itthon, mint az erdélyi üvegművesség egyik legkiválóbb képviselőjét. Síremléke a falu alsó temetőjében található. A helybeli iskolában megtekinthető a huta termékeinek gyűjteménye.
