Ha nem is a tudományok központja, de Sepsiszentgyörgy – ha szerényen is – támogatja a tudományosságot. Legalábbis a magyar tudomány napjának megünnepléséről immár évek óta gondoskodik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi fiókszervezete – így történt ez szerda délután is, amikor késve bár, de mégiscsak megemlékeztek november 3-áról.
1825-ben ugyanis e napon határoztak a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság életre hívásáról, Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel az intézmény létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján, 1996-ban merült fel, hogy ezt a napot a magyar tudomány napjaként kellene számontartani, következő évben meg is ünnepelték, hivatalosan 2003 óta számít jeles napnak – mindezt Para Zoltán EMT-alelnök ismertette a Székelyföldi Vadászati Múzeum alagsori, kálnoki Bedő Albertről elnevezett termében tartott előadás felvezetőjében.
Az előadás meg, amelyet a szűknek bizonyuló teremben összegyűltek végignézhettek-hallgathattak, rendkívül érdekesnek bizonyult, hiszen József Álmos nyugalmazott tanár ezúttal nem helytörténészi tudását, hanem a vizuális művészetek mögé betekintő, azok műszaki hátterét megérteni és megértetni kívánó érdeklődését osztotta meg a hallgatósággal, a művek létrejöttének tudományos-technikai magyarázatára dr. Pető Mária fizikust, a Székely Mikó Kollégium tanárát híva segítségül.
A bőséges képanyaggal kísért előadás során többek közt bemutattak torzítással készült művészi alkotásokat, lehetetlen testekről készült képeket, az optikai művészet – op-art – jeles példáit, sztereogramban rejlő formák felismerésére buzdítottak, szó volt a fraktálok mibenlétéről és felhasználhatóságáról, a fényművészet pályafutásáról a fotogramtól a hologramon át az épületvetítésig, de még a makro- és mikrovilág rögzített jelenségeinek művészi megjelenítése is terítékre került.
