A Dél-Oszétiában kitört fegyveres konfliktus mögött két olyan ország áll, amely régóta készült az erőpróbára: Oroszország meg akarja mutatni, ki az úr a kaukázusi térségben, a Washington által támogatott Grúzia pedig be akarja bizonyítani, hogy képes szembeszállni hatalmas szomszédjával.
A konfliktus nagy stratégiai jelentőséggel bír, elvégre az Egyesült Államok terrorellenes háborújának egyik legszilárdabb szövetségesét állítja szembe Oroszországgal, az ismét feltörekvő nagyhatalommal, amely egyre nyilvánvalóbban próbálja érvényre juttatni akaratát a nemzetközi színtéren.
Tbiliszi alighanem arra számított, hogy a Pekingben tartózkodó Vlagyimir Putyin távollétét kihasználva, gyors lerohanással visszaszerezheti az ellenőrzést a szakadár Dél-Oszétia fölött, miközben az egész világ a pekingi olimpiára figyel. Csakhogy a hazárdjáték visszafelé sülhet el: Washington habozhat, Moszkva ellenoffenzívája pedig igazi háborúhoz vezetett, amelyet Grúzia aligha nyerhet meg. Ez már csak a szemben álló felek erőviszonyai alapján is valószínűsíthető. A grúzok 8 harci géppel, 128 páncélossal, 37 helikopterrel és 32 000 fős hadsereggel rendelkeznek. Moszkva viszont 1800 katonai repülőgépet, 23 000 harckocsit, 1930 helikoptert képes bevetni 395 000 fős szárazföldi erőinek oldalán.
Negyven kilométer mélyen nyomultak be grúz területre az orosz csapatok tegnap Abháziából, miközben folytatódtak a harcok Dél-Oszétiában is. Az elvetélt vasárnap esti grúz tűzszüneti kezdeményezés után most uniós diplomaták próbálják kijárni a harc felfüggesztését. A javaslatot a grúz elnök már aláírta, a közvetítők Moszkvától is ezt várják. Az USA is a harc abbahagyását igyekszik elérni, de nem zárták ki, hogy katonai segítséget nyújtsanak Grúziának. A grúzok és az oroszok támogatta oszét csapatok Chinvali és a határon fekvő Gori körül harcoltak, orosz gépek grúz célpontokat támadtak. James F. Jeffrey, George Bush amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója nem zárta ki a lehetőségét, hogy az USA fegyveres segítséget nyújtson Grúziának. A tanácsadó szerint ugyanakkor az amerikai erőfeszítések középpontjában elsősorban az áll, hogy valamilyen módon rávegyék a feleket a harc beszüntetésére. Ezen ügyködik jelenleg Bernard Kouchner francia és Alexander Stubb finn külügyminiszter. Az általuk előterjesztett tűzszüneti javaslatra tegnap már rábólintott Mihail Szaakasvili grúz elnök Tbilisziben.
Oroszország tegnap folytatta légitámadásait Grúzia ellen, miután nem fogadta el Tbiliszinek a tűzszünetre és a tárgyalásokra való vasárnap esti felhívását. A grúz belügyminiszter szerint az orosz légierő egy támaszpontot és egy radarállomást támadott hétfő hajnalban Tbiliszi egyik elővárosában. A grúzok szerint ötven orosz repülőgép vett részt a támadásban. Az orosz Interfax hírügynökség közben arról adott hírt, hogy a grúz erők tegnap tovább lőtték a déloszét fővárost. Az orosz ellenőrzés alatt álló Chinvaliban robbanások zaja hallatszik, a grúzok állítólag katyusákat is bevetettek.
A dél-oszétiai konfliktusban 18 orosz katona vesztette életét, 14 eltűnt, 52 katona megsebesült, és a grúz erők négy orosz repülőgépet lőttek le — közölte tegnap déli tájékoztatóján Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese Moszkvában. A harci cselekményekben kétezer ember halt meg, 34 000-en várnak evakuálásra vagy más segítségre — mondta. Nogovicin szerint az orosz fél mindeddig nem kapott olyan dokumentumokat Tbilisziből, amelyek a tűzszünet alapjául szolgálhatnának. Orosz és grúz becslések szerint eddig legalább kétezren haltak meg a harcokban, az áldozatok többsége civil.
Vlagyimir Putyin szerint cinikus a nyugati politikusok magatartása, ahogy támogatni próbálják Grúziát, élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért Irakból jelentős grúz kontingenst szállítottak Dél-Oszétiába. Az orosz miniszterelnököt meglepte az a képesség, hogy a feketét fehérnek, az agresszort áldozatnak tüntetik fel.
