A díszszemlén a román hadsereg, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat és az állami testőrszolgálat mintegy négyezer fegyverese, valamint Albánia, Bulgária, Kanada, Csehország, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Egyesült Királyság, Moldova, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna hadseregének mintegy 500 katonája vett részt.

Ebből az alkalomból láthatta először a bukaresti Diadalívnél összesereglett több tízezres közönség „élőben”, hogy mire költi Románia a védelmi kiadásokra fordított évi mintegy hárommilliárd eurót. A 21 tüzérségi díszlövéssel kezdődő parádé első perceiben a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el a Diadalív felett. A Portugáliától másodkézből vásárolt román F–16-osok – mint utóbb kiderült – nem vehettek részt a parádén, mert az állomáshelyül szolgáló repülőtér kifutópályájának eljegesedése miatt nem tudtak felszállni.

A díszszemlén bemutatott, újonnan vásárolt haditechnika élén érkeztek a svájci gyártmányú Piranha–5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművek, amelyekből további csaknem kétszázat fognak még összeállítani a Bukaresti Gépgyárban, miután az amerikai tulajdonos hozzájárult az ehhez szükséges technológia romániai meghonosításához.

A szárazföldi erők különböző páncélos járművei után megmutatták a parádé közönségének, hogyan néznek ki azok a Patriot típusú rakétaelhárító ütegek, amelyekre az egy évtizedre kiterjedő, csaknem tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egyharmadát költik. Ezeket a rakétaelhárítókat most az amerikai hadsereg hozta Bukarestbe. Klaus Iohannis és Donald Trump amerikai elnök tavaly kötött megállapodása értelmében Románia hét Patriot-rendszert vásárol az Egyesült Államoktól, az első két – másfél milliárd eurót közelítő – részletet már ki is fizette érte, de az első üteg romániai hadrendbe állítása csak 2020-ban várható.

A díszszemlét néhány pillanatra egy kisebb csoport hangoskodása zavarta meg, amely pfujozással, tiltakozó feliratokkal fogadta a csendőrség alakulatait.

Iohannis a nyugati elkötelezettségről

Románia modernizációja és nyugati elkötelezettsége mellett tett hitet Klaus Iohannis államfő szombaton az erdélyi és magyarországi románok száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésének a helyszínén tartott ünnepségen. Az államfő felavatta a nagy egyesülés emlékművét és azt a hidat, amely a gyulafehérvári vár árka fölött átívelve összeköti az emlékművet az egyesülés ortodox katedrálisával. Beszédében az elnök kiváltságnak tekintette, hogy Románia polgárai örökösei lehetnek az ősök földjén „valaha megvalósult legfontosabb projektnek”.

Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az egyesülés megvalósítói számára a nemzeti állam létrejötte a jogállamiság és a demokrácia, a társadalmi harmónia és a nyugati típusú modernizáció útját is jelentette. Klaus Iohannis kitért arra, hogy a száz évvel ezelőtti nagy egyesülés a vezetők vállalásainak, az értelmiség hozzájárulásának és a közakaratnak megfelelően a románok és a nemzeti kisebbségek közeledését is szolgálta. Az egyesülés megvalósítói ugyanis az emberi méltóságon, a jó együttélésen és a tolerancián alapuló állam felépítését vállalták – mondta.

„Őrizzük meg lelkünkben az elismerésünket Románia modernségének megteremtői előtt, egy jobb jövőt építvén a román állampolgároknak. A mi Romániánk, amelyet az utódainknak akarunk hátrahagyni, méltó és erős, az oktatás, a kultúra és a kreativitás által jól integrált ország lesz az értékek, a jólét és a szabadság Európájában” – jelentette ki Klaus Iohannis.

Az emlékmű felavatását minden idők legnagyobb román katonai parádéja követte, amely során közel 1800 katona és 150 katonai jármű vonult fel, és az összegyűlt százezres tömeg fölött mintegy húsz repülő és helikopter repült el. A hadsereg ágyúlövésekkel is tisztelgett a nemzet hősei előtt.