Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.
A szombati nyilatkozatban az EMNP országos elnöksége kinyilvánította: a párt tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat.
Az EMNP megállapította: a román politikai elit figyelmen kívül hagyta azokat az ígéreteket, amelyeket száz évvel ezelőtt a Románia számára kedvező nagyhatalmi döntés reményében tettek Gyulafehérváron. A megígért „teljes nemzeti szabadság” a párt szerint mindmáig vágyálom, Románia nem tartja tiszteletben a magyarok önrendelkezéshez való jogát. A megígért „saját nyelven biztosított oktatás” csorbulását a párt szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete bizonyítja. A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti. A román állam azonban nem hajlandó ezekről érdemi párbeszédet folytatni, s helyette ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből.
A gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv a párt szerint szintén nem teljesült. Az EMNP ezt azzal példázza, hogy a kommunista diktatúra által államosított egyházi javakat a mai napig nem szolgáltatta vissza az állam, és a már visszaszolgáltatottakat ismét az államosítás fenyegeti. „Hisszük és valljuk, hogy a száz évvel ezelőtt keltezett dokumentumban megfogalmazottak valódi békét, stabilitást és fejlődést eredményeznének, s ennek Románia minden polgára haszonélvezője lenne. Nem kérünk mást, csak ennyit: a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit!” – áll az EMNP nyilatkozatában.
A román–magyar viszonyt rendező őszinte, egyenes, nyílt párbeszédre szólított fel a Magyar Polgári Párt (MPP). Az egy hete pártelnökké választott Mezei János által jegyzett közlemény szerint míg magyar iskolákat szüntetnek meg, míg ártatlan magyar emberek ülnek börtönben koholt vádak alapján, míg visszaállamosítják történelmi magyar egyházak ingatlanjait, „nem beszélhetünk másról, mint magyar közösségünk elnyomásáról, megfélemlítéséről, a minket megillető jogok semmibe vételéről”. Az MPP elengedhetetlennek tartja az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban foglalt ígéretek gyakorlatba ültetését. Megállapítja: erre szükség van a Romániában élő nemzeti közösségek jogegyenlőségének biztosításához, illetve ahhoz, hogy a többség és a kisebbség kölcsönös megbecsülésben, egymás iránti tiszteletben élhessen együtt.
