Antal Árpád polgármester elmondta: két éve, amikor a választási kampányban a mélyszegénység felszámolására tett ígéretet, egyesek hitetlenül néztek rá, és nem is támogatták a gondolatot, hogy erőforrásokat fordítson az önkormányzat ennek a problémának a megoldására. Azonban az Őrkő gondjai nemcsak az ott élőké, hanem az egész városé, tehát a város érdekében is foglalkozni kell ezzel – jelentette ki. Amikor Magyarország volt az Unió Bizottságának soros vezetője, a roma felzárkóztatás előtérbe került, mint mondta, reménykedik, hogy a román elnökség idején is újabb lehetőségek nyílnak ilyen szempontból, a mi érdekünk az, hogy a migránsok integrációja mellett a roma integrációra is eurómilliárdokat lehessen elkülöníteni. Hozzátette: bízik abban, hogy megfelelő hozzáállással, szaktudással és anyagi forrásokkal ezen a területen is komoly eredményeket lehet elérni.

Tóth Birtan Csaba alpolgármesterként és a Sepsi GAL Egyesület elnökeként a képviselet és az operatív részleg szerepéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a program által célzott mindhárom körzetben (Őrkő, Csíki negyed, Szépmező) beszélgettek az elöljárókkal, és az ő igényeik alapján készült el az a bizonyos stratégia, mellyel 7 millió eurót sikerült megpályázni. Mint mondta, az is biztató, hogy elkötelezett emberek kerültek az ügyvezető csapatba. Sok az előítélet, de ezeket le kell bontani – tette hozzá –, mert csak így lehet eredményt elérni, közösségi összefogás nélkül nem sok értelme van az infrastrukturális megvalósításoknak sem.

A nyitóbeszédek elhangzása után Veres-Nagy Tímea röviden összefoglalta a projekt eddigi történetét és terveit, majd ismertette a meghívott partnerszervezetek képviselőivel a jövő év februárjában, áprilisában és júniusában kiírásra kerülő pályázatok formai és adminisztrációs folyamatát, értékelési szempontjait. A jelenlévők kérdései nyomán a találkozó végén máris született pár ötlet, és néhány partneri megállapodás is körvonalazódni látszott.

A Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület 2017 októberében alakult azzal a céllal, hogy az Európai Alapok, Regionális Fejlesztés és Közigazgatási Minisztérium pályázatán indulhasson. A pályázat témája a hátrányos helyzetű városi területek rehabilitálása, valamint a mélyszegénységben, kirekesztettségben élő lakosok felzárkóztatása volt. Az Egyesület hat alapító taggal – Sepsiszentgyörgy önkormányzata, a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete, az „Esély” Lelki Egészségvédő Egyesület, az „Amenkha” Romák Egyesülete, a Gyulafehérvári „Caritas - Szociális asszisztens” szervezet sepsiszentgyörgyi fiókja és a Femild Bauinvest Kft. – indult, később ez a szám kilencre bővült: a Tega Rt. és két személy, a Csíki negyed, illetve a Szépmező lakóközösség képviselője is csatlakozott hozzá.

Az egyesület létrejöttét és működését egy több lépcsős pályázati folyamat szabályozza. Első lépcsőként – egy erre a célra leadott sikertelen pályázat után – az önkormányzat önerőből megalakította a Sepsi Helyi Akciócsoport, és elkészült a Helyi Fejlesztési Terv. Ezután a Fejlesztési Terv finanszírozására leadott pályázattal a Sepsi GAL Egyesület megnyerte a maximálisan elérhető 7 milliós eurós támogatást, a harmadik szakaszban pedig a nyertes Fejlesztési Tervvel rendelkező egyesületek működésének támogatására kiírt pályázatot az országban a legmagasabb pontszámmal nyerte meg a Sepsi GAL. Az egyesület feladata az elkövetkező időszakban a Helyi Fejlesztési Terv gyakorlatba ültetése lesz azáltal, hogy a 7 millió eurós keretet egy helyi pályáztatási folyamat során helyi szervezetek és intézmények projektjeinek a támogatására fordítsa.

Az elkészített Helyi Fejlesztési Tervek többféle, egymást kiegészítő intézkedéscsomagot tartalmaznak, vagyis „multiszektoriális és integrált beavatkozásokat” irányoznak elő, így, a fejlesztésekhez hozzárendelt források is többfélék. A hat évre előirányzott projekt két nagy területen (infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztése) és nyolc témában (közlekedési infrastruktúra és közművesítés, közterületrendezés, lakhatás, foglalkoztatás és esélyegyenlőség, oktatás, egészségügyi és szociális szolgáltatások, közösségszervezés, valamint közösségi szellem fejlesztése és a hátrányos megkülönböztetés leküzdése) kíván beavatkozni az említett lakónegyedekben.

A pályáztatást a stratégiában előirányzott költségvetési tételeknek megfelelően a Sepsi GAL Egyesület bonyolítja le a dokumentáció kidolgozásától a meghirdetésig, a pályázatok befogadásán át az elbírálók kijelöléséig és a pályázatok értékeléséig; a nyertesnek nyilvánított pályázatok azonban csak azután lesznek támogatásra jogosultak, miután a teljes folyamatot finanszírozó két operatív program irányító hatósága (Regionális OP és Humán Tőke OP) is elfogadja ezeket. Ez azt jelenti, hogy mind az infrastrukturális, mint pedig a humán fejlesztési nyertes pályázatokat felülbírálás végett fel kell tölteni egy központi pályáztatási rendszerbe; a nyertes szervezetekkel és intézményekkel a központi hatóságok kötnek szerződést, ők is folyósítják az elnyert összegeket. A következő témakörökben lehet pályázni: útépítés, víz és kanalizálás, óvodafelújítás, közösségi központ kialakítása, lakásfelújítás, szociális lakásépítés, zöldövezet, sportpálya, játszótér kialakítása, szociális szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatás, oktatási programok, tanárok átképzése, délutáni foglalkoztatás, szakképzés, szubvencionált állások, vállalkozás beindítása, kommunikációs kampány, stb.

Ez a típusú program még nóvum Romániában, ezért egyelőre kísérleti fázisban vannak mindnyájan – jelentette ki Veres-Nagy Tímea, aki lapunk érdeklődésére elmondta, hogy ez egy Világbank által kidolgozott módszer, melynek lényege a komplementaritáson van, ami azt jelenti, hogy a megvalósításra kerülő terveket egymás kiegészítéseként kellett összeállítani. Egy közösségi központ építése például infrastrukturális projekt, de kell hozzá rendelni egy humán erőforrás fejlesztési komponenst is, mely pontosan meghatározza, hogy mi történik majd az épületben. Csak ily módon lehet valóban sikeres, átfogó jellegű az országban induló mintegy harmincöt GAL-egyesület tevékenysége.