Az összesen két napirendi ponttal meghirdetett ülésen végül öt kérdésben döntöttek a közgyűlés tagjai, nagyjából egyhangúlag. A költségvetés-módosítással kapcsolatos tervezetet Antal Árpád polgármester ismertette: a közszállítási vállalat, a Multitrans telephelyének értékesítéséből némi késéssel, de befolyt 8,248 millió lej a városkasszába, ennek az elosztásáról kell dönteniük. A polgármester a legfőbb tételeket is vázolta: kétmillió lejnél valamivel többet fordíthatnak a közüzemek törzstőkéjének növelésére, emellett két beruházásra is jut a vételárból: a kisstadionban folyó munkálatokra 400 ezer-, a szotyori és kilyéni vízhálózat fejlesztésre 500 ezer lej.

A város tisztán tartására ez alkalommal is elég komoly összeget irányoznak elő, 559 ezer lejt, emellett a de minimis jellegű támogatásokra (egyebek mellett a részleges adóvisszatérítésre) 274 ezer lejt tudnak áldozni. Kisebb összeg jut a Tamási Áron Színháznak (33 ezer lej), valamint a lakótársulásoknak kerítésekre (melyeket a városi kertészet állít elő) 40 ezer lej. A költségvetés kiigazítás ugyanakkor nem szorítkozott csak az eladásból származó összegre, a parkolási díjakból származó bevételek 50 százalékát elosztották, a református kollégium, a Mihai Viteazul Főgimnázium és az őrkői Néri Szent Fülöp iskola között. A tanintézetek digitális technológiai eszközök vásárlására használhatják fel az összesen 78 ezer lejre rugó összeget. A költségcsökkentések nyomán a városháza dologi és szolgáltatási kiadásait közel félmillió lejjel kurtították, a helyi rendőrségnek pedig 133 ezer lejjel kell kevesebből gazdálkodnia.

Szintén a költségvetéshez kapcsolódó külön tervezetként bólintottak rá a városatyák a Vadon Egyesület büdzséjének valamivel több mint 140 ezer lejjel való kibővítésére. Az egyesület a Benedek Mezőn található lovasközpontban zajló lovarda építését finanszírozza ebből, amit a számítások szerint jövő évben be is tudnak fejezni. Emellett szintén egyhangú döntés született arról, hogy a város tisztázza a Tamási Áron Színház épülete körüli telkek tulajdonviszonyát, magánvállalkozásoktól, valamint a megyei önkormányzattól véve át területeket. Erre azért volt szükség, hogy a városmag kialakítása érdekében uniós alapokra pályázzanak, ennek előfeltétele, hogy a város tulajdonában legyen az átalakítandó terület. A napirenden szerepelt még a harmadik negyedéves költségvetési elszámolás is, eszerint a büdzsé elfogadásakor előrelátott bevételek – 105 millió lej körül – 26,2 millió lejjel nőttek november 30-ig, ebből eddig közel 85 százalék folyt be a kasszába, és 75 százalékát költötte el a város.

A büdzsémódosítás apropóján Antal Árpád azt is tisztázta: megalapozatlanok a város eladósodására vonatkozó híresztelések, hiszen míg 2009-ben még 10 százalék körüli volt ez a három éves bevételekhez viszonyított mutató, jövő évben az arány hat százalékra csökken, ami mesze elmarad a törvény által engedélyezett legtöbb harminc százaléktól. Az elöljáró rámutatott: a felvett hitelekből a nagyobb beruházások önrészét fizették, mára viszont sikerült visszafizetni ezen tartozások nagy hányadát, a városnak pedig nincs hitelvonala. Törleszteni az állami kincstár, valamint az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank irányába kénytelenek, előbbi hitelt idén le is zárják, a másodikat pedig nagy eséllyel 2020-ig.