Amint lassan végéhez közeledik az aratás, egyre gyakoribbak a tarlótüzek ― részint szándékosan gyújtott s ellenőrzött tüzek ezek, de többnyire emberi felelőtlenség miatt csapnak fel a lángok, elemésztve épületeket, erdőket is akár. És a károkon kívül igen súlyos gond az is, hogy a tűzoltókat túl sokszor riasztják, előfordulhat, hogy egy jelentéktelenebb tarlótűz miatt nem tudnak például házat oltani, vagy akár emberéletet sem tudnak menteni. Az elmúlt hét végén is nyolc tarlótüzes riasztást kaptak, s közben két kigyulladt lakóház oltásához is hívták őket.
Felhívással fordulnak tehát a lakossághoz, fokozott figyelemmel bánjanak a szabadban gyújtott tűzzel, eldobott cigarettával, hiszen a kiszáradt növényzet igen könnyen lángra kap. Figyelmeztetnek is egyúttal, hogy aki felügyelet nélkül hagyja vagy szeles időben gyújtja meg a tüzet a szabadban, 1000―2500 lejjel bírságolható. És ismételten a lakosság figyelmébe ajánlanak néhány elővigyázatossági intézkedést: sem a mezőn, sem a háztáji égethető hulladékot szeles időben vagy esteledéskor nem szabad meggyújtani, a tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos, a parazsat le kell locsolni, gyúlékony anyagoktól ― faépítmények, szénaboglya stb. ― legalább tíz, robbanásveszélyes anyagoktól ― üzemanyag, gázvezeték ― legalább negyven méterre szabad tüzet gyújtani, a közelben vizes edény és lapát, seprű legyen. Bármilyen eredetű hulladék égetését csak az erre kijelölt helyen szabadna elvégezni, miután értesítik a helyi önkéntes tűzoltó-alakulatot, és jóváhagyást szereznek a környezetvédelmi felügyelőségtől. A helyhatóságoknak pedig kötelességük értesíteni a lakosságot a vonatkozó szabályozásokról és a tűzvédelmi intézkedésekről, sőt, a polgármestereknek biztosítaniuk kell a tűzoltók hozzáférését a tűzhöz, illetve rendelkezésükre bocsájtani az olyan mezőgazdasági felszereléseket, melyekkel a tűz terjedését akadályozni lehet, valamint meg kell szervezniük a lakosság mozgósítását.
