Romániában már a diákok számára sem lesz szabad a karácsony

A téli iskolaszünet december 28-án kezdődik – jelentették be Romániában. Ez az első olyan esztendő, melyben a karácsony a diákok számára sem lesz szabad. A karácsony Romániában már több mint 30 éve nem hivatalos, sőt olykor kifejezetten tiltott ünnep. A hívőkre s az európai tradíciók tisztelőire az utóbbi időben egyébként is még nagyobb politikai nyomás nehezedik, s e téren a karácsony családi megünnepléséért egyre gyakrabban kell a hatósági önkénnyel is megküzdeni. Mindez abban a Romániában történik, melynek vezetői – őskeresztény tradíciókra hivatkozva – igyekeznek a Vatikánra nyomást gyakorolni a román kormányt elismerő gesztusok megtételéért.

(1986/87. sz. jelentés, 1986. december 6.)

Választási csalás a székelyudvarhelyi egyházmegyében

A kolozsvári egyházkerülethez tartozó székelyudvarhelyi egyházmegye hagyományosan a Nagy Gyula püspök önkényességeivel szembeni ellenállás fő fészke. Egy lelkész – a Küsmödön szolgáló Tóth János – már több mint másfél évtizeddel ezelőtt fegyelmit indított Nagy Gyula ellen, amit aztán eltussoltak, s a lelkésznek bűnhődnie kellett tettéért. Hasonlóképpen szembe mert szállni a püspöki törvénytelenségekkel id. Hegyi István, néhai székelyudvarhelyi esperes, akinek e bátor fellépése egyházi tisztségébe került, az ő helyébe lépett ezelőtt tíz évvel Nagy Dániel fiatfalvi lelkész, akit az egyházi és állami felső hatóságok ültettek az esperesi székbe, a kegyvesztett Hegyi István helyett.

Az 1984. évi őszi esperesválasztáskor a hivatalosak szintén Nagy Dánielt támogatták a magas tisztség elérésében. Nem látván azonban biztosítottnak újbóli megválasztását, Nagy Dániel csalás útján kísérelte meg beszerezni a szükséges szavazatokat. A művelet végrehajtásával a maga által kijelölt szavazatszedő bizottsági tagot bízta meg, aki a begyűlt szavazócédulák közül kivett tizenötöt, s helyükbe betett másik húszat, melyek előre, a Nagy Dániel nevére voltak kitöltve.

A szavazatszedő bizottság két tagja azonban nem hallgatta el minden további nélkül a történteket és a választás után röviddel, egymástól függetlenül jelentkeztek a püspöknél és Székely Károly egyházi tanácsosnál, s felfedték a csalást. Nagy Gyula és Székely Károly azonban szemet hunyt a csalás felett és az ügy elhallgatására szólította fel a panaszosokat, akik az utasításnak engedve nem merték nyilvánosságra hozni a visszaéléseket.

A csalás híre azonban kiszivárgott, és mintegy húsz választói közgyűlési tag fellebbezéssel fordult az Igazgatótanácshoz. Az 1984 decemberében tartott igazgatótanácsi ülésen Székely Károly volt az ügy előadója, és a fellebbezést visszautasító határozatot eszközölt. A fellebbezők azonban nem hagyták annyi­ban a dolgot, és tovább vitték az ügyet a Közgyűléshez. Hosszas huzavona után aztán a püspökség mégiscsak kénytelen volt elrendelni a széles körű botránnyá fajuló választási visszaélés kivizsgálását. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csalás Nagy Gyula püspök, Székely Károly egyházi tanácsos és a csíkszeredai egyházügyi inspektor tudtával történt. Noha a fellebbezők velük szemben is kivizsgálást és felelősségre vonást kértek, végül is csak Nagy Dániel és a bűnrészes szavazatszedő lelkész ellen léptettek életbe fegyelmi eljárást. A folyó év májusában tartott fegyelmi gyűlés szigorú büntetésben részesítette Nagy Dánielt: megfosztotta esperesi tisztségétől és elrendelte gyülekezetéből és az egyházmegyéből való áthelyezését. A fegyelmi tárgyaláson a bűnrészes püspök elnökölt és ítélkezett felette, noha a panaszosok követelték – mint érdekelt fél – kizárását a bizottságból.

Nagy Dániel az üggyel kapcsolatban fellebbezést nyújtott be a zsinati fegyelmi bizottsághoz. Fonák módon azonban azóta is gyakorolhatja hivatalát, noha a fegyelmi szabályzat és az ítélet értelmében azonnal fel kellett volna függeszteni. Ezzel szemben Nagy Gyulát és Székely Károlyt továbbra is hivatalában tartják azon a címen, hogy a zsinati fegyelmi bizottság még nem hozott jogerős ítéletet. A zsinat elnöke, Papp László nagyváradi püspök viszont már több mint fél éve halogatja a fegyelmi bizottság összehívását, elodázva ezzel a Nagy Dániel ügyében hozandó végleges határozatot. (…)

Az udvarhelyi választási visszaélésekből kipattant botrány rávilágít az erdélyi református egyházban eluralkodott korrupcióra és éles megvilágításba helyezi az egyházi vezetők immoralitását, valamint az egész egyházkormányzat evangéliumellenes mechanizmusát is. Az egésznek a hátterében a közvetlenül érintettek és érdekeltek mellett ott találjuk Horea Hoinărescu Țepes kolozsvári állami egyházügyi főinspektort, Papp László nagyváradi püspököt (aki egyébként nemzetgyűlési képviselő is) és Tunyogi Csapó Gyula kolozsvári egyházkerületi főgondnokot, akiknek minden igyekezete a dolgok eltussolására irányul és személy szerint felelősek a kialakult helyzetért. Valamint ott látjuk mellettük az opportunizmusból vagy félelemből tehetetlen többi egyházi vezetőt is, akik tétlenül szemlélik az egyház szétzüllését.

(1985/96. sz. jelentés, 1985. december 7.)

Tüntetés Temesvárott

December 2-án, az esti órákban a temesvári egyetem diákjai több órán keresztül tüntettek. A demonstráció a Bega folyó bal partjáról, a diákszállásoktól indult ki, majd érintette a városközpontot is. A tüntetésen az egyetem összes kara képviseltette magát; a résztvevők számát szemtanúk 600–800-ra becsülik. Az akció során a rendőrség nem avatkozott be, mint ahogy 3-án sem, amikor a diákok felvonulásukat megismételték. A tüntetés román nyelvű jelszavai a következők voltak: Húst, kenyeret!, Le a diktatúrával!, Éljen Moldva!, Éljen Erdély!, Éljen Brassó! A résztvevők a „Deșteaptă-te, române”-t énekelték. Egyébként több, egymástól független forrás tiltakozó megnyilvánulásokról adott hírt más erdélyi helységekből is. November 26. és 28. között, Nagyváradon, a várost átszelő Sebes-Körös betonhídjának oldalpillérére valaki spray-festékkel a következő román nyelvű jelszót festette: „Halál Ceaușescura” A hatóságok a feliratot csak több napi munkával tudták eltávolítani.

(1987/125. sz. jelentés, 1987. december 7.)

Szerkesztette: Szekeres Attila