A Székely Mikó Kollégium előkészítő D osztálya nem véletlenül viseli a Mézengúzok nevet. A Háromszéki Közösségi Alapítvány Nem térkép e táj nevű pályázatát megnyerve bebarangoltuk Erdővidék néhány izgalmas, felfedezésre érdemes létesítményét, emlékművét.
A program célja Háromszék értékeinek, kulturális örökségének és szépségeinek megismertetése a gyermekekkel, hisz az utazási költségeket fedezve lehetőséget ad a tanulmányi kirándulások kivitelezésére, szülőföldünk megismerésére.
A fagyos időjárás ellenére jókedvűen, várakozással indultunk a Mesék útján. Első megállónk Nagyajtán volt, ahol kedves barátaink, Péterfi Dénes és Editke szívélyesen fogadtak. Mindenki elővette a kicsi tarisznyáját, jóízűen falatozott belőle, s a finom teától felmelegedett. A táj szemügyre vétele után közös játék következett. Dénes bácsi bemutatta a fafaragás művészetét, a székely kapuk készítésének mitikus világát.
Utunkat kincsvadászattal folytatva, a nagy mesemondó, Benedek Elek apó kisbaconi szülőházához érkeztünk. Lenyűgözve hallgattuk az életéről, munkásságáról és meséiről szóló történeteket, és a gyermekek büszkén válaszolták meg a feltett kérdéseket. Tarsolyukba már több olyan mesét rejtettünk, mint például A szegény ember szőlője és a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack. A Mari-laktól a Fülöp-malomhoz mentünk, ahol a molnár bácsi megmutatta a malomkövet, és beavatott a lisztkészítés ősi tudományába.
Továbbmenve szomjunkat a bibarcfalvi „varázskút” vizével oltottuk, Baróton pedig igazi hamuban sült pityókát, bundába göngyölt húst és házikenyeret lakmároztunk. A hazavezető út nótásra, dalolósra sikeredett, mosolygó arccal érkeztünk iskolánk elé. A következő napokban rajzokban, színes kollázsokban, mesemondós szerepjátékokban számoltak be élményeikről a kisdiákok.
A Mesék útján rengeteg színes élménnyel, történettel és tapasztalattal gazdagodtunk, és nagyon várjuk a következő kirándulás lehetőségét. S ha az időnk engedte volna, a beszámolónk is tovább tartott volna!
Kiss Annamária
